Szenzációs felfedezés a Rábánál: különleges fajokra bukkantak a kutatók
A Rába felső szakaszán olyan élőhelyeket azonosítottak a kutatók, amelyek fontos szerepet tölthetnek be az őshonos halfajok szaporodásában és táplálkozásában. A felmérések során két ritka, fokozottan védett halfaj, a homoki küllő és a német bucó jelenlétét is igazolták Rábagyarmat és Magyarlak között.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának munkatársai az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel közösen vizsgálták a Rába halállományát és élőhelyeit. A felmérés a DANUBElifelines Horizon projekt részeként zajlott, amelynek egyik célja a vándorló halfajok élőhelyeinek megőrzése és helyreállítása a Duna vízgyűjtőjén.
A kutatók arra keresték a választ, hogy a folyó mely szakaszai biztosítanak megfelelő körülményeket a halak számára, illetve hol lenne szükség élőhely-helyreállításra. A Rába felső szakasza ebből a szempontból különösen értékes: a folyó több helyen természetesebb állapotban maradt, kavicszátonyokkal, természetes partfalakkal és változatos vízáramlással.
A vizsgálatok során igazolták a homoki küllő (Romanogobio kesslerii) és a német bucó (Zingel streber) jelenlétét is. Mindkét faj fokozottan védett Magyarországon. A Rába és a hozzá kapcsolódó élőhelyek természetvédelmi jelentőségét jól mutatja, hogy a Natura 2000 terület fajai között is szerepel többek között a homoki küllő és a német bucó, valamint a magyar bucó és a selymes durbincs.
A Rába nemcsak a ritka, védett fajoknak fontos: a folyó számos vándorló, áramlóvízhez kötődő halfaj számára is élőhelyet biztosít. A kutatók példaként a paducot és a márnát emelik ki.
A halak számára nem mindenhol biztosított a szabad mozgás
A Rábán korábban több kisebb vízerőmű is épült, amelyek megszakították a folyó hosszanti átjárhatóságát. A projekt leírása szerint a vízerőművek duzzasztása megváltoztatja a gyors folyású Rába jellegét, miközben a nem megfelelően működő hallépcsők is akadályozhatják a halak vándorlását.
A projekt egyik magyarországi helyszíne éppen a Rába: itt egy lefűződött, mintegy 1,5 kilométer hosszú holtág és a főmeder kapcsolatának helyreállítását tervezik. A cél új ívó- és ivadéknevelő élőhelyek létrehozása, valamint a folyó természetesebb vízjárásának és élőhelyi változatosságának visszaállítása.
A kutatók szerint a mostani felmérések is azt mutatják, hogy a Rába felső szakaszai fontos menedéket jelenthetnek Magyarország ritka halfajainak. Az élőhelyek megőrzése és a folyó átjárhatóságának javítása ezért nemcsak egy-egy faj fennmaradása, hanem a teljes folyó ökológiai állapota szempontjából fontos.
