Évi 30 ezer felújítás mellett közel 90 év kellene a teljes lakásállomány korszerűsítéséhez
A kormányzat a 2027-ben induló Wekerle Plusz programtól várja a rezsivédelmi rendszer kivezetését, a program azonban a jelenlegi tervek szerint évente mindössze harmincezer otthon energetikai korszerűsítését támogatja – fele-fele arányban családi házakét és társasházi lakásokét –, vissza nem térítendő forrásból és kedvezményes hitelből. A Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint mintegy 2,6 millió lakóingatlan szorulna energetikai felújításra, így az évi harmincezres ütem mellett megközelítőleg 87 évre lenne szükség a teljes hazai állomány rendbetételéhez. A négyéves program így a teljes igény kevesebb mint 5 százalékát fedné le.
Ipari becslések szerint ennél is nagyobb a felújítási igény
Egyes iparági tanulmányok a klímasemlegességi célok eléréséhez ennél is több, mintegy 3,7 millió felújítandó lakással számolnak, ami évente több mint százezer ingatlan korszerűsítését követelné meg. A Központi Statisztikai Hivatal 2025-ös adatai szerint a régi családi házak vannak a legrosszabb állapotban: fajlagos energiaigényük átlagosan több mint kétszerese a panellakásokénak, így azonos támogatási összegből is egészen eltérő energiamegtakarítás érhető el az épület típusától és állapotától függően.
A tempó gyorsításának fizikai korlátai vannak
Az építőipart már a korábbi években, a 2024-es uniós felmérések idején is százezres nagyságrendű munkaerőhiány sújtotta. Megfelelő számú energetikus, tervező és szakmunkás, valamint kiszámítható, hosszú távú kereslet nélkül egy hirtelen megugró megrendeléshullám csupán az árak emelkedéséhez és a kivitelezési határidők elhúzódásához vezetne.
A legrászorultabbak maradhatnak ki a programból
A támogatáshoz kapcsolódó hitelkonstrukció miatt épp a legrosszabb állapotú vidéki házakban élő, alacsony jövedelmű rétegek eshetnek el a lehetőségtől, mivel nem rendelkeznek a szükséges önerővel és hitelképességgel. Így pontosan azok maradhatnak ki, akiknek az otthona a legtöbb energiát pazarolja el.
Ezermilliárdos nagyságrendet költ a költségvetés rezsicsökkentésre
A kormány a 2027-es költségvetésben 1165 milliárd forintot szán a rezsicsökkentés fenntartására. Ebből a keretből azok is részesülnek, akik modern, energiatakarékos otthonuk és jövedelmi helyzetük miatt nem szorulnának rá állami segítségre. Racionálisabb lépés lenne a rezsicsökkentést rászorultsági alapon szűkíteni, vagy olyan rendszert bevezetni, amely tompítja ugyan a piaci kilengéseket, de takarékosságra ösztönöz. Az így felszabaduló összegeket célzottan a legszegényebbek otthonainak felújítására lehetne fordítani, érdemben felpörgetve a jelenleg közel egy évszázadra nyúló korszerűsítési ütemet.
