Pirosba fordult a BUX, az OTP húzza le a magyar tőzsdét – közben a Mol hatalmas pénzt kaphat vissza
Eséssel indult a keddi kereskedés a magyar tőzsdén, elsősorban az OTP gyengülése miatt, miközben Európában vegyes mozgások látszanak. A Mol árfolyama viszont emelkedik, miután a társaság bejelentette: mintegy 133 milliárd forint adót és kamatot követel vissza a magyar államtól.
A BUX a nyitást követően 0,4 százalékkal, 143 351 pontra csökkent október 27-én. A blue chipek közül az OTP 1,2 százalékot veszített az értékéből, a Richter 0,1 százalékkal került lejjebb, míg a Mol és a Magyar Telekom egyaránt 0,6 százalékkal erősödött. A vezető európai tőzsdéken felemás a kép: a német DAX 0,8 százalékos emelkedése mellett a francia CAC 0,4, a brit FTSE 100 pedig 1 százalékos mínuszban állt.
A hazai midcapek mezőnyében a PannErgy és az ANY teljesített a legjobban, míg az AutoWallis és a Duna House a vesztesek oldalára került. A BUX a 200 napos mozgóátlaga felett tartózkodik, ami hosszabb távon emelkedő trendet jelez, ugyanakkor a 20 és az 50 napos mozgóátlaga alá került.
Hétfőn mindhárom vezető tengerentúli részvényindex emelkedéssel zárt: a Dow Jones 0,3, az S&P 500 0,7, a Nasdaq pedig 1,1 százalékot erősödött. A keddi ázsiai kereskedésben a japán Nikkei 225 1,7, a Topix 0,4 százalékkal emelkedett, Dél-Koreában a Kospi 3,8, a Kosdaq 2,9 százalékot ugrott.
A Mol hétfő esti rendkívüli tájékoztatása szerint a társaság és érintett leányvállalatai megközelítőleg 133 milliárd forintot – mintegy 405 millió dollárt – igényelnek vissza a magyar államtól. Az összeg a korábban befizetett szén-dioxid-kvótaadót és a kapcsolódó kamatokat tartalmazza. A megváltozott jogszabályi környezet lehetővé teszi, hogy a vállalat elkerülje a hosszadalmas bírósági eljárást, és közvetlenül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál érvényesítse követelését.
A Mol arra számít, hogy a pénz még 2026-ban megérkezhet a számláira, a kifizetés feltétele azonban az adóhatósági határozat jogerőre emelkedése. Az ügy előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága április 16-án az uniós irányelvekkel ellentétesnek találta a Magyarországon 2023 óta alkalmazott szén-dioxid-kvótaadót.
Az iráni háború rendkívüli drágulást hozott az olajtankerek piacán. A legnagyobb nyersolajszállító szupertankerek fuvardíjai az idén több mint 1600 százalékkal ugrottak meg, októberben a Perzsa-öbölben közlekedő óriástankerek napi bevétele már meghaladta az 1,4 millió dollárt.
