Az EU a villamos energia részarányának duplázását tervezi 2040-re
Radikálisan át kell alakítani Európa energiafogyasztását, ha az Európai Unió csökkenteni akarja a fosszilis energiahordozók importjából fakadó kitettségét – jelentette ki Ursula von der Leyen kedden az Európai Parlamentben. A Bizottság elnöke szerint 2040-re meg kellene duplázni a villamos energia részarányát az unió energiafelhasználásában, amivel évente akár 260 milliárd euróval is mérsékelhető lenne a fosszilisenergia-import számlája.
Von der Leyen Strasbourgban, az október 15–16-i uniós csúcsot előkészítő vitában arról beszélt, hogy Európának nem csupán több tiszta energiát kell termelnie, hanem alapjaiban kell megváltoztatnia azt is, hogyan használja fel az energiát. A jelenlegi helyzet szerinte újra megmutatta, milyen kockázatot jelent az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség: február vége óta a gáz ára 140 százalékkal emelkedett, a dízel ára pedig megduplázódott, és az importköltségek növekedése már 100 milliárd euróval terhelte Európa kiadásait.
A Bizottság villamosítási cselekvési terve szerint a villamos energia jelenlegi, nagyjából 23 százalékos részesedését 2040-re 46 százalékra kellene emelni az EU végső energiafelhasználásában. A stratégia lényege, hogy a ma még közvetlenül fosszilis energiára épülő felhasználás egyre nagyobb részét villamos energia váltsa fel, többek között a közlekedésben, az épületek fűtésében és az ipari folyamatok egy részében. A cél nem pusztán a kibocsátások csökkentése: a nagyobb villamosítás révén Európa évente akár 260 milliárd euróval foghatná vissza a fosszilis tüzelőanyagok importjára fordított kiadásait.
Az uniós villamosenergia-termelés átalakulása már most is látványos. Az Eurostat szerint 2025-ben az EU-ban megtermelt villamos energia 47,3 százaléka származott megújuló forrásból, a szélenergia képviselte a legnagyobb részt, a napenergia pedig egy év alatt 24,6 százalékkal növelte termelését. 2026 második negyedévében az EU villamosenergia-termelésének már 54,1 százaléka származott megújuló forrásból, ebben az időszakban a napenergia adta a megújuló termelés legnagyobb részét.
A Bizottság sürgeti a hálózati csomag elfogadását, amely gyorsabb hálózati csatlakozásokat, nagyobb tárolókapacitást és jelentősebb infrastruktúra-fejlesztést tenne lehetővé. Von der Leyen szerint tavaly több mint 80 gigawatt új megújuló kapacitást telepítettek az unióban, ugyanakkor ennek hatszorosa még mindig arra vár, hogy csatlakozhasson a hálózathoz.
A hosszú távú átalakítás mellett rövid távon is be kell avatkozni, mert az energiaárak emelkedése a háztartásokat és a vállalkozásokat egyaránt sújtja. A Bizottság elnöke célzott, személyre szabott támogatásokat javasolt a legalacsonyabb jövedelmű háztartásoknak, az általános támogatásokat viszont nem támogatja, mivel azok jelentős költségvetési terhet jelentenek, nagyobb arányban jutnak el a magasabb jövedelműekhez, és élénkíthetik az energia iránti keresletet.
Az Európai Bizottság tovább erősítené az uniós közös energiabeszerzést is: a korábban, az orosz–ukrán háború után létrehozott közös beszerzési rendszert tovább kell fejleszteni. Emellett stratégiai párbeszédet kezdeményez az európai olajfinomítókkal a költségek mérséklése és a megfelelő üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében.
