Jelentősen lassabban kelnek el a családi házak, mint a lakások a déli országrészben
A déli országrészek ingatlanpiacán élesen szétvált a lakások és a családi házak piaca. A legfrissebb adatok szerint egy lakás másfél-két hónap alatt is eladható, míg egy családi ház értékesítése jellemzően több mint négy hónapot vesz igénybe. Az eladóknak emellett a házaknál sokkal nagyobb mértékű alkudozással is számolniuk kell.
A 2026-os adásvételek alapján Dél-Alföldön egy lakás átlagosan 49 nap alatt talált vevőre a hirdetés megjelenésétől számítva, míg egy családi ház eladása 127 napig tartott. Dél-Dunántúlon hasonló a helyzet: ott egy lakás értékesítése átlagosan 63 napot, egy házé pedig 132 napot vett igénybe. A családi házak eladásához tehát több mint kétszer annyi idő kellett, mint a lakásokéhoz.
Dél-Alföldön kelnek el a leggyorsabban a lakások
A régiók közül Dél-Alföldön kelnek el a leggyorsabban a lakások. Egy évvel korábban még 66 nap volt az átlagos értékesítési idő, mostanra ez 49 napra csökkent. A házaknál ezzel szemben lényegesen lassabb a piac, és ez nem kizárólag a kisebb települések miatt alakult így, hiszen a megyeszékhelyeken is hatalmas a különbség. Dél-Alföld megyeszékhelyein egy lakás átlagosan 45 nap alatt kelt el, egy családi ház értékesítéséhez viszont 117 nap kellett.
Nagyobb alkut kényszerülnek adni a házeladók
Az értékesítési idő mellett az alku mértéke is egyértelműen jelzi, hogy a vevők sokkal erősebb pozícióban vannak a házpiacon. Dél-Alföldön a lakások eladói átlagosan 1,8 százalékot engedtek az eredeti hirdetési árból, a családi házaknál viszont már 4,6 százalékos volt az átlagos árengedmény. Dél-Dunántúlon 2,2, illetve 4,9 százalék alakult ugyanez a mutató.
Ráadásul a házaknál az alku mértéke egy év alatt látványosan nőtt. Dél-Alföldön 3,5 százalékról 4,6 százalékra emelkedett az átlagos engedmény, miközben vidéken összességében 4,7 százalékról 4 százalékra csökkent. A lakásokra jóval több a vevő, sokan közülük az első otthonukat keresik, és egy lakás ára könnyebben kijön hitelből és önerőből – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője. A szakember szerint a házaknál sokkal szűkebb a potenciális vevők köre, miközben az ingatlanok állapota, mérete és ára között is nagyobb lehet a különbség. Emiatt az eladás hosszabb alkudozással járhat, és az eladóknak is többet kell engedniük.
Az árak is egyre jobban elszakadnak egymástól
Nemcsak az értékesítési időben és az alkuban, hanem az árak alakulásában is egyre nagyobb különbség mutatkozik. Dél-Alföldön a lakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 12 százalékkal, 744 ezer forintra emelkedett. A családi házaknál viszont mindössze 4,4 százalékos drágulást mértek, így az átlagos négyzetméterár 334 ezer forintra nőtt.
Dél-Dunántúlon még látványosabb a különbség. A lakások átlagos négyzetméterára 18 százalékkal, 809 ezer forintra emelkedett, a házaké pedig 10 százalékkal, 360 ezer forintra. Vidéken összességében is a lakások teljesítettek jobban, de ott valamivel kisebb a különbség: a lakások ára 16 százalékkal, a házaké 13,6 százalékkal nőtt.
A jó árazás kulcsfontosságú a házeladóknak
A mostani piaci helyzetben egy családi ház tulajdonosa könnyen abba a hibába eshet, hogy a környéken látott lakásárakból próbál kiindulni az eladási ár meghatározásakor. Az adatok szerint azonban a két szegmens dinamikája egyre jobban eltér egymástól.
„Aki most házat ad el a déli régiókban, annak érdemes reális induló árral piacra lépnie, és négy-öt hónappal számolnia” – tette hozzá Szegő Péter.
A számok alapján tehát a déli régiók ingatlanpiacán egyre kevésbé lehet egy kalap alá venni a lakásokat és a családi házakat. A lakásokra szélesebb a kereslet, gyorsabban találnak vevőt és jóval dinamikusabban drágulnak, miközben a házaknál hosszabb értékesítési idővel és nagyobb alkuval kell kalkulálniuk az eladóknak.
