Elképesztő felfedezésekért jár az idei Nobel: így kutatják az agyat és a világegyetemet
A világegyetem legnagyobb energiájú folyamataitól az agy működésének feltérképezéséig két rendkívüli tudományos teljesítményt is elismert a 2026-os Nobel-díj. Az orvosi-élettani díjat Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapta az optogenetika megalapozásáért, a fizikai Nobel-díjat pedig Francis Halzen az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért és az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában játszott meghatározó szerepéért.
Az orvosi-élettani Nobel-díj idei kitüntetettjei az agy működésének kutatásában nyitottak új korszakot. Peter Hegemann és Georg Nagel egysejtű zöldalgákban fedezte fel a csatornarodopszin nevű fényérzékeny fehérjét, amely fény hatására ionokat enged át a sejthártyán. Karl Deisseroth erre építve idegsejtekbe juttatta a fehérje génjét, majd kék fénnyel képes volt idegi jeleket kiváltani. A 2005-ben publikált áttörésből született meg az optogenetika, amelynek segítségével a kutatók ma már fénnyel szabályozhatnak meghatározott idegsejteket.
A módszernek köszönhetően pontosabban vizsgálható, hogy milyen idegi hálózatok állnak egyes emlékek, érzelmek és viselkedésformák hátterében. A technika a neurológiai és pszichiátriai betegségek kutatásában is fontos eszközzé vált, a klinikai kutatásokban pedig többek között a látás helyreállításának lehetőségét is vizsgálják. A három tudós összesen 12 millió svéd koronán, mintegy 392 millió forinton osztozik.
Óriási jégtömb alatt keresték a „szellemrészecskéket”
A fizikai Nobel-díjat Francis Halzen kapta, aki meghatározó szerepet játszott az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában. A berendezés az Antarktisz jege alatt működik, és az úgynevezett neutrínók nyomait keresi. A neutrínók rendkívül gyengén lépnek kölcsönhatásba az anyaggal, ezért szinte akadálytalanul haladnak át akár hatalmas távolságokon is. Éppen ezért olyan távoli kozmikus folyamatokról is információt hordozhatnak, amelyeket a hagyományos csillagászati megfigyelésekkel nehezebb lenne feltérképezni.
Halzen felismerte, hogy a Déli-sark több kilométer vastag jege hatalmas természetes detektorként használható. Az IceCube mintegy egy köbkilométernyi jégbe telepített fényérzékelőkkel képes észlelni a neutrínók által kiváltott részecske- és fényjeleket. Az obszervatórium segítségével a kutatók nagy energiájú, asztrofizikai eredetű neutrínókat tudtak azonosítani, új utat nyitva a világegyetem legnagyobb energiájú jelenségeinek kutatásához. A 82 éves, Belgiumban született Halzen a Wisconsin–Madison Egyetem tudósa. A fizikai Nobel-díjjal szintén 12 millió svéd korona, mintegy 392 millió forint jár.
A Nobel-díjak bejelentésével hétfőn elindult a 2026-os Nobel-hét. A fizikai díj után szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj nyerteseit jelentik be, pénteken a Nobel-békedíj következik, a közgazdasági Nobel-emlékdíj idei kitüntetettjét pedig október 12-én hozzák nyilvánosságra. A díjakat hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.
