Nagy társasházakban élők több mint 60 százaléka elégedetlen otthona nyári hőmérsékletével
Egy országos, 1496 fős felmérés szerint a nyári komfort nemcsak azon múlik, mit tesznek a lakók, hanem azon is, mennyire árnyékolható, átszellőztethető és hűthető maga az épület. A nagy társasházakban élők több mint 60 százaléka elégedetlen otthona nyári hőmérsékletével, miközben éppen ők próbálnak a legtöbbféleképpen védekezni a hőség ellen.
A nyári hőség egyre kevésbé néhány szélsőséges nap problémája
Míg 1961–1990 között évente átlagosan 14,6 olyan nap volt, amikor a maximum-hőmérséklet meghaladta a 30 fokot, 2021–2025 között már 46,2. A legalább három egymást követő, 25 fok feletti napi középhőmérsékletű napból álló hőhullámok éves átlaga ugyanezen időszakok között 2 napról 16,6 napra nőtt.
Az épülettípus szerint jelentős különbségek mutatkoznak
A családi házakban élők 29,4 százaléka, a kisebb társasházak lakóinak 39,9 százaléka, a tíz vagy több lakásos épületekben élőknek viszont már 61,3 százaléka volt elégedetlen otthona nyári hőmérsékletével. A falvakban élők 71 százaléka elégedett volt, Budapesten azonban csak 44 százalék. A panelépületek lakói számoltak be a legalacsonymagabb elégedetlenségről, míg a 2006 után épült házak általában kedvezőbb eredményt értek el. Ugyanakkor néhány 1945 előtti, nagy hőtároló tömegű épületben – például vályogházakban – szintén jobb nyári komfortról számoltak be.
A nagy társasházak lakói több módszert használnak, mégis elégedetlenebbek
A tíz vagy több lakásos épületekben élők jellemzően hat, a kisebb épületek lakói öt módszerrel próbálkoztak rendszeresen. Ez arra utal, hogy az egyéni alkalmazkodás lehetőségeinek maga az épület is határt szabhat. A hőhullámok veszélyét a válaszadók túlnyomó többsége érzékeli: 72,7 százalék komoly, további 22,4 százalék valamennyire súlyos problémának tartotta azokat. A megkérdezettek felének napi tevékenységét egyáltalán nem befolyásolta a hőségriasztás, jelentős változtatásról pedig mindössze 19,1 százalék számolt be.
A következő nyárra most érdemes felkészülni
A felújításoknál nem elegendő kizárólag a téli hőveszteséget csökkenteni. A hőszigetelést megfelelő külső árnyékolással, jól szabályozható szellőztetéssel és szükség esetén hatékony hűtéssel érdemes együtt kezelni. Elsőként azokat a szerkezeteket és helyiségeket érdemes vizsgálni, ahol a legnagyobb a napsugárzási terhelés, például a tetőtéri, felsőszinti, illetve erősen benapozott lakásokat. Az ablakok cseréjénél nemcsak a téli hőszigetelő képesség, hanem az üvegezés napenergia-áteresztése és az árnyékolhatóság is fontos. A nagy társasházakban külön figyelmet igényelnek azok a lakások, amelyek csak egy homlokzatra nyílnak, mert ezeknél a természetes visszahűtés lehetősége korlátozott.
