Kiderült az igazság a Magyarországon gyártott gyógyszerekről: erről mindenkinek tudnia kell, óriási átalakulást sürgetnek
A gyógyszerellátás biztonsága és a hazai gyártás jövője került középpontba a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége konferenciáján. A gyártók növekvő költségekről és hosszú távú, kiszámítható finanszírozás szükségességéről beszéltek, a kormány pedig a kutatási források jelentős bővítését és új innovációs támogatásokat helyezett kilátásba.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége október 2-án, a budapesti Haris Parkban rendezte meg „Gyógyszergyártásból versenyelőny – innovációval, új lendülettel” című konferenciáját. Az eseményen a gyógyszeripar és a kormányzat képviselői az ágazat versenyképességéről, a kutatás-fejlesztés ösztönzéséről és a biztonságos gyógyszerellátás feltételeiről beszéltek.
Uniós reformok erősítik az európai gyógyszergyártást
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyi és állatjóléti biztosa videóköszöntőjében a gyógyszerekhez való szélesebb hozzáférést és az európai gyártás erősítését célzó intézkedésekről beszélt. Kiemelte az uniós gyógyszerreformot, amely csökkentené az engedélyezés idejét és költségeit, valamint a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló rendeletet, amely támogatná a beruházásokat, és a közbeszerzéseknél előnyben részesítené az EU-ban történő gyártást.
Az ellátásbiztonságnak ára van
A biztonságos gyógyszerellátáshoz tartalék gyártókapacitásokra, készletekre és alternatív beszállítókra van szükség, ezek költségeit azonban a finanszírozásnak is követnie kell – hangsúlyozta Orbán Gábor, a szövetség elnöke, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. A koronavírus-járvány óta Európában egyre erősebb az igény a stratégiai önállóságra, amely az energiaellátás, a védelem és a technológia mellett a gyógyszergyártást is érinti.
Az elnök szerint a gyártókapacitások, a beszállítói háttér, a kutatás-fejlesztési tudás és a képzett szakemberek hiánya kiszolgáltatottá teheti a kontinenst. Egy új üzem néhány év alatt felépülhet, a működését biztosító szakmai környezet kialakítása azonban jóval hosszabb folyamat. „Az ellátásbiztonságnak ára van” – hangsúlyozta. A maximális hatékonyságra törekvés és a biztonságos ellátás követelménye nem mindig esik egybe, a tartalék kapacitások fenntartása többletköltséget jelent, nélkülük viszont a rendszer sérülékenyebbé válik.
Növelnék a hazai gyártású gyógyszerek részarányát
A szövetség elnöke kiszámítható, hosszú távú szakpolitikai gondolkodást sürgetett. Mint mondta, a gyógyszeripar nem kér különleges bánásmódot, de szeretné, ha a döntéshozatal időtávja igazodna az ágazat beruházásaihoz. A szövetség célja, hogy 2030-ra a hazai gyártók által Magyarországon előállított gyógyszerek részaránya volumenben és értékben is növekedjen a magyar gyógyszerfogyasztáson belül.
A konferencián bemutatott adatok szerint a szövetség által képviselt vállalatok 13 729 munkavállalót foglalkoztatnak, ami a magyar gyógyszeripari foglalkoztatás 70 százaléka, a dolgozók 48 százaléka pedig diplomás. A gyógyszeripari cégek kutatás-fejlesztési ráfordítása 113 milliárd forint, a teljes feldolgozóipari K+F-ráfordítás 29 százaléka, K+F-intenzitásuk pedig 8,1 százalék. Az ágazat rendkívül exporterős: 1398 milliárd forintos árbevételből 1126 milliárd forint exportból származik, így a kivitel aránya 81 százalék.
Több pénzt és új támogatási lehetőségeket ígér az állam
Elkészült Magyarország innovációs és tudományos stratégiája, amelyben az egészség kiemelt szerepet kap – jelentette be Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár a konferencián. A dokumentumot széles körű egyeztetés előzte meg tudósokkal, innovátorokkal, vállalatokkal és a gyógyszergyártók képviselőivel. A stratégia három pillérre, az egészségre, a környezetre és a technológiára épül.
Az államtitkár a finanszírozás jelentős bővítéséről is beszélt. A jelenlegi 1,33 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítást előbb 2, majd 3 százalékra emelnék. Az alapkutatásra és innovációs kutatásra szánt, mintegy 100 milliárd forintos összeget három év alatt 225 milliárd forintra növelnék, a bővítést már jövőre megkezdve. A szektort uniós forrásokkal is támogatnák, és nagyobb infrastruktúra-fejlesztést terveznek.
A stratégia a teljes innovációs folyamatot átfogja, az alapkutatástól a nagyvállalati hasznosításig. Ennek részeként misszióprogramot vezetnének be, a startupokat új befektetési formával és adókedvezményekkel ösztönöznék, valamint szorosabb kapcsolatot teremtenének az ipar és az egyetemek között.
