Kőkemény adatok: ebben a magyar régióban a legrosszabb a helyzet, ha mentőt kell hívni
Szeptemberben némileg javult a mentők kiérkezési ideje, de a legsúlyosabb eseteknél mért közel 26 perces átlag még mindig messze elmarad a 15 perces céltól. Bár az esetszámok csökkentek az előző hónaphoz képest, az egészségügyi vezetés továbbra is határozott lépéseket, köztük egy új, független minőségellenőrzési hatóság felállítását sürgeti a helyzet javítása és az átláthatóság érdekében.
Az Országos Mentőszolgálat közzétette a szeptemberi adatokat, amelyek szerint országszerte közel 85 ezer, Budapesten pedig mintegy 16 ezer alkalommal riasztották a mentőket sürgős esetekben. Bár augusztushoz képest országosan 11, a fővárosban pedig 5,8 százalékkal csökkent a riasztások száma, a tavalyi év azonos időszakához, vagyis 2025 szeptemberéhez viszonyítva enyhe növekedés tapasztalható.
A legkritikusabb esetek 90 százalékához 25,75 percen belül érkezett meg a segítség. Ez az érték ugyan kedvezőbb az augusztusi 27 percnél, de még mindig jelentősen elmarad az Országos Mentőszolgálat által kitűzött 15 perces célértéktől.
Jelentős eltérések mutatkoznak a régiók között is. Míg a Nyugat-Dunántúlon a legsürgősebb esetek 90 százalékához valamivel több mint 23 perc alatt értek ki az egységek, addig a közép-magyarországi régióban ez majdnem 28 percet vett igénybe. Ezek a mutatók kizárólag a kiérkezés gyorsaságát jelzik, az ellátás szakmai minőségét nem tükrözik.
A statisztikák nyilvánossága viszonylag új fejlemény, hiszen az Országos Mentőszolgálat havonta frissülő felületén csak augusztus óta követhetők nyomon, míg a korábbi vezetés ezeket az adatokat nem hozta nyilvánosságra vagy torzítva közölte.
A jelenlegi egészségügyi kormányzat kiemelten kezeli a kérdést. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szeptember közepén katasztrofálisnak nevezte a 26-27 perces átlagidőt, és egyértelművé tette, hogy az újonnan kinevezett országos mentőigazgató legfőbb feladata ennek folyamatos lefaragása.
A miniszter a teljes átláthatóság mellett kötelezte el magát, ezért megbízta Nemes Balázs miniszteri biztost egy kormánytól független szerv, az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság létrehozásával. Az Országgyűlésnek beszámoló, nyilvános jelentéseket készítő új intézmény feladata a kórházak felügyelete, szabályozása, minősítése és szükség szerinti szankcionálása lesz.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a jövőben azok számítanak majd jó kórházaknak és vezetőknek, akik vállalják az adatok nyilvánosságát és a hibák feltárását.
