Eljuthatunk oda, hogy tömegével nem fogják elkezdeni a tanulmányaikat a hallgatók
Az elmúlt években jelentősen megdrágult a budapesti lakhatás, ami komoly anyagi terhet jelenthet a vidéki diákok számára, ha a fővárosban kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat. Felmerül a kérdés, hogy a megemelkedett albérletárak miatt többen döntenek-e úgy, hogy a lakóhelyükhöz közelebb eső egyetemre jelentkeznek a fővárosi intézmény helyett.
Nem mutatkozik egyértelmű tendencia
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint nem látható egyértelmű trend abban, hogy a budapesti lakhatási költségek és albérletárak emelkedése miatt több fiatal választana a lakóhelyéhez közelebbi felsőoktatási intézményt. Az elmúlt években nem figyelhető meg az sem, hogy a vidéki jelentkezés növekedne, a budapesti pedig csökkenne. Egyedi esetek természetesen előfordulhatnak: elképzelhető, hogy egyes hallgatók a magas lakhatási költségek miatt inkább az otthonukhoz közelebbi intézményt választják, és többen maradnak a szülői házban, mint korábban. Ugyanakkor vannak olyan diákok is, akik éppen a középiskola után szeretnének környezetet váltani, önállósodni, és tudatosan olyan egyetemi várost választanak, amely eltér attól a helytől, ahol addig éltek.
Erős regionális vonzerő
Bizonyos vidéki egyetemek stabilan magas jelentkezőszámot tudnak felmutatni. Három nagy tudományegyetem – Pécs, Debrecen és Szeged – esetében különösen jól látható, hogy arányaiban magasabb azoknak a hallgatóknak a száma, akik az adott városban vagy annak környékén éltek, illetve ott tanultak korábban. Hasonló tendencia figyelhető meg Győrben, a Pannon Egyetem esetében. Ez a jelenség nem kizárólag a vidéki egyetemek sajátossága: Budapesten is megfigyelhető, hogy a helyben élő hallgatók nagyobb arányban választják a fővárosi intézményeket. Általánosságban tehát jellemző, hogy a hallgatók egy része a lakóhelyéhez vagy korábbi lakóhelyéhez közel eső felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait.
Nincs adat a lakhatási költségek meghatározó szerepéről
A HÖOK hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs olyan adat, amely alátámasztaná, hogy a lakhatási költségek meghatározó szerepet játszanának az egyetemválasztásban. Ennek egyik oka az lehet, hogy a vidéki egyetemi városokban sem olcsó a lakhatás: 2019 óta például Pécsen és Győrben is jelentősen emelkedtek az albérletárak. Budai Marcell, a HÖOK kommunikációs vezetője szerint ma már nem arról van szó, hogy Budapesten 200 ezer forintba kerül egy albérlet, Debrecenben és Veszprémben pedig csak 100 ezerbe. Az egyetemi városok felzárkóztak, és már nincs akkora különbség a budapesti és a vidéki albérletárak között, mint korábban.
Többet kell dolgozniuk a hallgatóknak
Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan felvettek, akik azért nem tudják megkezdeni tanulmányaikat, mert nem kaptak kollégiumi elhelyezést, a HÖOK azt válaszolta: ilyen nem fordul elő, annak ellenére, hogy a jelenlegi felsőoktatási lakhatási helyzetet nagyon problémásnak tartják. Ezzel kapcsolatban egy másik súlyos problémára is rámutattak: a megemelkedett lakhatási költségek miatt a hallgatók több mint fele a szorgalmi időszak alatt is legalább félállásban dolgozik, sokan pedig teljes állás mellett végzik tanulmányaikat. Azok aránya, akik egyáltalán nem végeznek diákmunkát a szorgalmi időszakban, mindössze mintegy 20 százalék. A lakhatási költségek növekedésének ezért jelenleg nem az a legfőbb következménye, hogy a hallgatók tömegesen nem kezdik meg az egyetemet, hanem az, hogy a tanulmányaik mellett olyan mértékű munkát kell vállalniuk, amely mellett valójában nem is hallgatói életet folytatnak – mondta a HÖOK kommunikációs vezetője.
Szűkül az egyetemi élet
Mindernek következményeként a hallgatók nem tudnak jelen lenni a valódi hallgatói közösségekben. A különböző klubokba járás, a közösségi programok vagy az egyetemhez kapcsolódó társasági élet háttérbe szorulhat, ami hosszabb távon nemcsak a hallgatók mindennapjait, hanem az egyetemista identitás és a közösségi élet fennmaradását is érintheti. A HÖOK szerint ezért is szükség van a Diákváros megvalósítására és a vidéki felsőoktatási lakhatási fejlesztésekre, ellenkező esetben hosszabb távon eljuthatunk oda, hogy tömegével nem fogják elkezdeni a tanulmányaikat a hallgatók. Jelenleg itt még nem tartunk, a probléma egyelőre inkább abban jelentkezik, hogy fokozatosan szűkül maga az egyetemi élet.
