Erősödött a forint péntek délelőtt
A magyar fizetőeszköz péntek délelőtt folytatta erősödését a főbb devizákkal szemben. Az euró jegyzése a reggeli 364,8-as szintről 364 forint közelébe süllyedt, a dollár árfolyama pedig a nap eleji 320,7 forintról 320 alá csökkent. A forint ezzel az euróval szemben a csütörtök késő esti, 366 forint feletti szinthez, a dollárral szemben pedig az előző délutáni, 322 forint körüli szintekhez képest is érdemben felértékelődött.
A pénteki elmozdulás megerősítette, hogy az EUR/HUF keresztárfolyam számára komoly ellenállást jelent a 366–368-as technikai sáv. A jegyzés július közepe óta többször próbált tartósan e szint fölé emelkedni, de az áttörés eddig nem sikerült. A mostani felpattanás önmagában még nem jelent kitörést az elmúlt hónapokra jellemző szűk kereskedési sávból.
A jen is magára talált
A japán deviza szintén erősödött péntek reggel, miután tokiói kormányzati tisztviselők nyilatkozataikban kifogásolták a jen gyengeségét. A dollár-jen árfolyam a korábbi 158,70-es szintről mintegy 158,33-ig korrigált a megszólalásokat követően.
Katajama Szacuki japán pénzügyminiszter pénteken megerősítette, hogy Donald Trump amerikai elnök is aggodalmát fejezte ki a jen alulértékeltsége miatt a Szanae Takaicsi japán miniszterelnökkel folytatott New York-i találkozóján. A japán kormányfő szintén aggasztónak minősítette a nemzeti fizetőeszköz mélyrepülését. Kiucsi Minoru növekedési stratégiáért felelős miniszter úgy fogalmazott, hogy véget ért az ultra laza monetáris politika korszaka, Japánban pedig megindult az árak és a hozamok emelkedése.
Volatilis csütörtöki kereskedés a forintpiacon
A pénteki felértékelődést meglehetősen volatilis csütörtöki kereskedés előzte meg. Az euró reggel 366 forint körül járt, majd a magyar deviza délelőtt gyengült, délután viszont ledolgozta a veszteségeit. Kora este az euró jegyzése átmenetileg 365 alá is benézett, késő estére azonban ismét 366 fölé korrigált vissza.
A háttérben látványos kötvénypiaci mozgások zajlottak. Az Államadósság Kezelő Központ csütörtöki referenciahozamai alapján az öt- és tízéves magyar állampapírok hozama egyaránt 19 bázisponttal emelkedett. A tizenöt éves referenciahozam 18, a húszéves 17 bázisponttal került feljebb, miközben a három hónapos és az egyéves hozam 1-1 bázisponttal mérséklődött. A hozamgörbe meredekebbé válása arra utal, hogy a rövid és a hosszú lejáratok közötti spread tágult.
Kockázati tényezők: kötvénypiac és olajár
Az erős dollár mellett a nyersanyagárak emelkedése is kockázati tényezőt jelent a forint számára. Péntek reggel a nyersolaj hordónkénti árát 105 dollár körül jegyezték. Magyarország nettó energiaimportőrként kiemelten kitett a tartósan magas energiahordozó-áraknak.
Bailey a kamatemelés kockázatára figyelmeztetett
Andrew Bailey, a Bank of England elnöke pénteken arra figyelmeztetett: minél tovább maradnak magasan az energiaárak, annál kevésbé lesz fenntartható az alapkamat szinten tartása a brit gazdaságban. Bailey hangsúlyozta, hogy a jegybank nem várhatja meg, amíg az energiaárak emelkedése teljesen begyűrűzik az inflációs várakozásokba, jóllehet a másodkörös hatások egyelőre mérsékeltek.
Vezetőváltás előtt az Európai Központi Bank
Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatóságának német tagja bejelentette, hogy 2027 januárjában – megbízatása lejárta előtt egy évvel – távozik posztjáról, és a Nemzetközi Valutaalapnál folytatja pályafutását. Schnabel idő előtti leköszönése felpörgetheti az intézményi egyeztetéseket, tekintve, hogy Christine Lagarde elnök és Philip Lane főközgazdász mandátuma is 2027-ben fut ki. Lagarde korábban lebegtette, hogy nem feltétlenül tölti ki a teljes ciklusát.
A tagállamok így könnyen dönthetnek úgy, hogy a hattagú igazgatóság megüresedő székeiről egyetlen átfogó politikai csomag keretében állapodnak meg. Az elnöki poszt két legesélyesebb jelöltje Klaas Knot korábbi holland jegybankelnök, valamint Pablo Hernández de Cos, a Nemzetközi Fizetések Bankjának jelenlegi vezetője; mindketten maguk mögött tudhatják saját kormányaik támogatását. Németország hivatalosan egyelőre nem jelölt senkit az elnöki székbe, a főközgazdászi pozícióra azonban német és francia nevek is felmerültek. Az év végéig tervezett három uniós csúcstalálkozó teret adhat a személyi kérdések lezárására, a politikai érdekellentétek miatt azonban az egyeztetések elhúzódhatnak.
