Élesedett az AI-szabályozási vita az ENSZ-ben: Trump elutasítja a globális korlátozást
Az ENSZ-közgyűlés idején éleződött ki az a nézetkülönbség, amely a mesterséges intelligencia fejlődésének kezeléséről szól. António Guterres ENSZ-főtitkár szigorúbb ellenőrzést és biztonsági garanciákat sürgetett, míg Donald Trump amerikai elnök elutasította a globális szabályozás gondolatát.
„Az élet-halál kérdéseiben hozott döntéseket soha nem szabad gépekre bízni” – fogalmazott Guterres, aki szerint a „gyilkos robotoknak” nincs helyük a jövőben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán külön ülésen tárgyalja a mesterséges intelligencia ellenőrzésének lehetőségeit.
Trump új elnevezést javasol
Az amerikai elnök az ENSZ-ben arról beszélt, hogy Washington elutasít minden olyan kísérletet, amely globális keretek között korlátozná a mesterséges intelligenciát. Trump egyúttal új elnevezést is javasolt: szerinte a technológiát mostantól „szuperintelligenciának” kellene nevezni, mert a „mesterséges” szó szerinte nem adja vissza megfelelően a technológia jelentőségét.
Az amerikai elnök az AI veszélyeiről szóló figyelmeztetéseket is bírálta, párhuzamot vonva a klímaváltozás következményeire figyelmeztetőkkel. Állítása szerint túlzóak azok az állítások, amelyek szerint a mesterséges intelligencia elpusztíthatja az emberiséget, vagy a robotok megtámadhatják az embereket.
Két szélsőség között keresik a megoldást
Emmanuel Macron francia elnök szerint nem szabad megvárni, amíg az AI fejlődésének következményei kezelhetetlenné válnak. A technológia fejlesztését úgy képzeli el, hogy Európa ne váljon kiszolgáltatottá sem az Egyesült Államoknak, sem Kínának.
Alexander Stubb finn elnök szerint a mesterséges intelligencia a történelem egyik legnagyobb hatású technológiája lehet, amely a tudománytól és a gazdaságtól kezdve a politikán és a biztonságon át az emberi élet számos területét átalakíthatja. Szerinte az embereknek kell megőrizniük az irányítást a technológia felett, és a nemzetközi együttműködés lehet az egyik út ennek biztosítására.
A brit kormány szintén globális szabályokat szorgalmaz. Andy Burnham brit miniszterelnök szerint egységes nemzetközi alapelvekre és szabványokra lenne szükség, amelyek egyszerre segítik az AI-ban rejlő lehetőségek kihasználását és a kockázatok mérséklését. A brit G20-elnökség 2027-ben ezt a kérdést is napirendre kívánja venni.
Konkrét kérdések a vita mögött
A vita mögött egyre konkrétabb kérdések húzódnak meg: ki ellenőrizze az önálló döntésekre képes rendszereket, milyen esetekben kell kötelező biztonsági korlátokat beépíteni, és hol húzódjon a határ a technológiai fejlődés ösztönzése és annak korlátozása között.
A kérdésről az ENSZ Biztonsági Tanácsában is tárgyalnak. A szerdai ülésen az AI-iparág több meghatározó szereplője is felszólal, köztük Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója, Dario Amodei, az Anthropic vezetője, valamint Clément Delangue, a Hugging Face társalapítója.
Az ENSZ-ben így két eltérő megközelítés rajzolódik ki. Az egyik a fejlődés kockázatait és az ellenőrzés szükségességét hangsúlyozza, a másik attól tart, hogy a nemzetközi szabályozás éppen azt a technológiai versenyt fékezné le, amelyben az Egyesült Államok és Kína vezető szerepre törekszik. A vita azonban már nem arról szól, hogy az AI megváltoztatja-e a világot, hanem arról, hogy ki és milyen szabályok szerint irányítja majd ezt a változást.
