Brutális drágulás fenyeget a gázpiacon: kiderült, mi várhat Magyarországra az orosz gáz nélkül
Bár az európai gáztárolók töltöttségi szintje tízéves mélyponton van, és az árak az év eleje óta a háromszorosukra emelkedtek, Magyarországot jelenleg nem fenyegeti gázhiány. A hazai ellátásbiztonság stabil, ugyanakkor a geopolitikai feszültségek és az orosz gázról való, 2027-re tervezett uniós leválás miatt a jövőben a földgáz fizikai hiánya helyett annak drasztikus drágulása okozhat komoly fejfájást.
A 2026 januárjában lecsapó sarkvidéki hidegfront jelentősen megcsappantotta az európai gázkészleteket, így az uniós tárolók töltöttsége tízéves negatív rekordot döntve mindössze 70 százalékra csökkent. Ezzel szemben a hazai helyzet jóval kedvezőbb: bár a magyar készletek is enyhén elmaradnak a sokéves átlagtól, az éves belföldi fogyasztáshoz viszonyított töltöttség 53,1 százalékos. Ez európai viszonylatban kiemelkedően magas érték, különösen a 22 százalék körüli uniós átlaggal összevetve. A 6,3 milliárd köbméteres hazai tárolókapacitás stabil alapot nyújt az évi 8,5–9 milliárd köbméteres magyarországi felhasználás mellett.
Fizikai hiánytól tehát nem kell tartani, a gáz ára viszont meredeken emelkedik. Az európai irányadó gáztőzsdén, a TTF-en a jegyzés megawattóránként 75 euróra ugrott, tartósan kitörve a 2023 tavasza és 2026 eleje között megszokott 25–58 eurós sávból. A drágulást elsősorban a feszült közel-keleti helyzet, az elhúzódó iráni háború, valamint a katari LNG-infrastruktúrát ért korábbi rakétatámadás fűti. Utóbbi miatt a globális cseppfolyósított földgáz piacán – amely az európai ellátás felét biztosítja – legalább három évig tartó kínálatszűkülésre kell felkészülni.
Az árak elszállása mellett a hazai energiapiac legnagyobb kihívását az orosz gázra vonatkozó, 2027 őszén életbe lépő uniós importtilalom jelenti. Magyarország jelenleg a felhasználásának jelentős részét déli irányból, Szerbián keresztül, orosz forrásból fedezi. Bár Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss interjúban nyitva hagyta a lehetőséget az orosz import megtartására egy esetleges uniós pálfordulás esetén, a hazai infrastruktúra már felkészült a váltásra. Az osztrák és szlovák hálózatokon keresztül elérhető, évi több mint 9 milliárd köbméteres kapacitás elméletileg a teljes hazai igényt fedezni tudná. Emellett 2027 környékén bekapcsolódhat az ellátásba a romániai, fekete-tengeri Neptun Deep mező évi 8 milliárd köbméteres kitermelése, továbbá a horvát LNG-terminál és később az ukrán kapacitások is.
Elméleti kockázatot jelenthet ugyan, hogy a déli vezeték 51 százalékban a Gazprom tulajdonában van, így a magyar és szlovák import kiesésével Moszkva számára kérdésessé válhat a rendszer üzemeltetése kizárólag a szerb igények kielégítésére. Ezt a forgatókönyvet ugyanakkor a jelentős orosz bevételkiesés és a Moszkva számára kiemelten fontos szerb kapcsolatok miatt nehéz elképzelni.
A horizonton lebegő fizikai ellátási válság tehát csupán délibáb. A tárolókban több gáz van, mint tavaly ilyenkor, a hazai importútvonalak több lábon állnak, végső menedékként pedig együttesen több mint kétmilliárd köbméternyi stratégiai és biztonsági készlet áll rendelkezésre. A 2027-es orosz leválás igazi próbatétele így nem az lesz, hogy jut-e elegendő gáz Magyarországnak, hanem az, hogy a szűkülő kínálatú világpiacon mekkora árat kell majd fizetni érte.
