Súlyos krízis a magyar erdőkben: elképesztő hanyatlásról számoltak be a szakemberek
A Mecsek egyes idős bükköseiben a fák hanyatlása korábban és nagyobb mértékben jelentkezik, mint azt néhány évtizeddel ezelőtt várták. A változás különösen feltűnő egy 315 hektáros erdőtömb déli–délnyugati kitettségű, meredek és gyakran köves hegyoldalain. Az erős besugárzásnak kitett állományokat a gyakoribb aszályok, a magas hőmérséklet és a fokozódó párologtatási kényszer együttesen terheli.
A legújabb Erdőmánia-filmben dr. Molnár Dénes erdőgondnok a helyszínen mutatja be a bükkösök állapotváltozását és az alkalmazkodást szolgáló erdészeti munka irányát.
Egyetlen fa történetétől az állomány állapotáig
Egy 2015-ben megkezdett monitoring keretében évről évre követik egy érintett erdőrészlet faállományának változását. A szabályos hálózatban kijelölt 32 darab, egyenként 500 négyzetméteres mintaterületen minden évben megmérik a fák mellmagassági kerületét, és rögzítik állapotuk változását. A mintába került fák között 2015-ben a legnagyobb bükk egy mintegy százéves, 33 méter magas, közel 80 centiméter törzsátmérőjű fa volt. Akkor még egészségesnek látszott, később azonban gombák jelentek meg rajta, 2019-ben pedig már egyetlen élő hajtása sem maradt.
Egy-egy idős fa pusztulása még az erdő természetes változásának része. Az igazi figyelmeztető jel az, amikor a hanyatlás már nem elszórtan jelentkezik, hanem egyre több fát érint, és a zárt lombkorona folytonosságát is veszélyezteti. A mecseki bükkösök egyes részein ma már ennek a jelei láthatók.
Miért vált sérülékennyé ez az erdőtömb?
A víz- és hőstressz közvetlenül is megterheli a fákat, legyengült állapotban pedig a károsítókkal és kórokozókkal szemben is kevésbé képesek védekezni. A folyamat elsősorban a 315 hektáros tömb déli–délnyugati részein feltűnő, leginkább a magas elegyarányban jelen lévő bükköt érinti, de más fafajokon is megfigyelhetők a leromlás jelei.
A terület fáit 1897 és 1906 között, alig tíz év alatt termelték le, ezért az utánuk kialakult, jellemzően 120 évnél idősebb állomány ma is lényegében egykorú. A jelenlegi fák több mint 120 éves élete során jelentősen megváltoztak azok a klimatikus viszonyok, amelyek között az állomány fiatal korában fejlődésnek indult. Mivel a fák nagy része hasonló korú és állapotú, leromlásuk is közel egy időben, nagyobb összefüggő területen jelentkezhet.
Az elegyes erdő kialakításához aktív segítség kell
A területen természetes úton a bükk újul a legerőteljesebben, ráadásul a szarvas és az őz a többi megjelenő fafajt szívesebben fogyasztja nála. Vad elleni védelem és tudatos kezelés nélkül ezért ismét bükk által uralt, kevéssé elegyes állomány fejlődhetne ki.
Ezt mutatja a filmben bemutatott, 0,70 hektáros erdőfelújítás is. Az azon belül elkerített 700 négyzetméteren, a vad rágásától védve ma 18 fafaj újul, míg közvetlenül mellette a korábbi állománynál is nagyobb bükkdominanciájú fiatal erdő fejlődik.
Nincs kockázatmentes döntés
A jelenlegi állomány állapota sok helyen már nem teszi lehetővé, hogy kizárólag szálankénti beavatkozásokkal alakítsák át. A mai erdőfelújítások a történeti, több száz hektáros kitermeléshez képest jóval kisebb egységekben történnek, de közöttük 2–3 hektáros vágásterületek is vannak. Ezek megszakítják a zárt erdőképet, és helyi szinten az erdei mikroklímát sem őrzik meg.
Ha túl korán avatkoznak be, szükségtelenül sérülhet a még működő erdőborítás és az erdei mikroklíma. Ha túl sokáig várnak, az állomány magától is elveszítheti záródását, miközben a pusztuló fákból egyre kisebb eséllyel készülhet hosszú élettartamú fatermék. Ezzel gazdasági érték és a tartós széntárolás lehetősége is elvész, miközben a következő erdő felnevelésének és védelmének költségei megmaradnak.
Ez nem jelenti azt, hogy minden pusztuló fát ki kell termelni: az álló és fekvő holtfa nélkülözhetetlen élőhely. A szakmai döntés az időzítésről és a területi léptékről szól.
A mostani elegyesség a jövő változatosságának alapja
„A magára hagyás ebben a helyzetben nem semleges döntés. A nagy területen egykorú állomány egy korábbi gazdálkodás és egy korábbi klíma viszonyai között alakult ki. Most az elegyességet kell útjára indítanunk, a korábbinál jóval kisebb felújítási egységekben. A cél az, hogy a következő erdőben már finomabb beavatkozásokkal, a zárt erdőborítást folyamatosabban fenntartva dolgozhassunk” – fogalmazott dr. Molnár Dénes erdőgondnok.
