Csökkentek a globális élelmiszerárak, a cukor viszont jelentősen drágult
Enyhén csökkent a globális élelmiszer-alapanyagárak referenciamutatója októberben – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A gyengébb importkereslet hozzájárult a gabonafélék, a tejtermékek és a húsfélék áreséséhez az előző hónaphoz képest.
A FAO élelmiszerár-indexe – amely a nemzetközi élelmiszerkosár havi árváltozását követi – 133,9 ponton zárt októberben, ami 1,6 ponttal, azaz 1,2 százalékkal alacsonyabb a szeptemberi szintnél. A csökkenést az ellensúlyozta, hogy a cukor jelentősen drágult, a növényi olajok ára pedig kismértékben emelkedett. A havi csökkenés ellenére az index 5,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi értékénél, ugyanakkor 16,4 százalékkal elmarad a 2022. márciusi csúcstól.
A gabonafélék árindexe 4,5 százalékkal csökkent szeptember óta. A világ búzaárai négy egymást követő havi emelkedés után estek vissza, amit nagyrészt a visszafogott nemzetközi kereslet és a javuló termelési kilátások magyaráznak. A fekete-tengeri exportforgalom korlátainak enyhülésére vonatkozó várakozások szintén hozzájárultak az árcsökkenéshez, a térség logisztikai zavarai azonban korlátozták a csökkenés mértékét. A nemzetközi kukoricajegyzések is mérséklődtek, miután szeptemberben hároméves csúcsot értek el; ebben szerepet játszott az amerikai aratással összefüggő árnyomás, a dél-amerikai exportőr országok bőséges kínálata és a fekete-tengeri feszültségek enyhülésének reménye.
Ezzel szemben az összes rizsfélére vonatkozó index 1,6 százalékkal emelkedett októberben, mivel egyes rizsexportőr országokban a megkésett aratások tovább erősítették a kedvezőtlen időjárás és az emelkedő költségek miatti árnyomást.
A növényiolaj-index minimálisan, 0,3 százalékkal emelkedett szeptemberhez képest: a magasabb szója- és napraforgóolaj-jegyzések ellensúlyozták az alacsonyabb repceolajárakat. A szójaolaj jegyzései 2022 vége óta nem látott szintre emelkedtek a bioüzemanyag-szektor szilárd keresletének és a dél-amerikai kínálat szezonális csökkenésének hatására. A napraforgóolaj ára több hónapos mélypontról lendült vissza a fekete-tengeri térségből származó tartósan szűkös exportkínálat közepette.
A húsfélék árindexe 1,2 százalékkal csökkent szeptember óta, de kismértékben továbbra is meghaladja az egy évvel korábbi szintet. A sertés-, birka- és marhahús jegyzései csökkentek, a baromfihús ára nagyjából stabil maradt.
A tejtermékek ára 1,1 százalékkal csökkent szeptemberhez képest; az októberi mérséklődés a nemzetközi vaj- és sajtjegyzések csökkenését tükrözi, amit a bőséges kínálat és a visszafogott vásárlási érdeklődés indokol. A csökkenés ellensúlyozta a tejporárak további emelkedését.
A cukor árindexe sorozatban negyedik hónapja emelkedett, és 2024 decembere óta nem látott szintre jutott: 6,6 százalékkal nőtt szeptemberhez képest, az egy évvel korábbi értékhez képest pedig 28,8 százalékkal. Az emelkedést főként a brazíliai közép-déli termőterületen a cukornád betakarítását és feldolgozását akadályozó esőzések, valamint az indiai, az uniós és a thaiföldi termelési kilátásokkal kapcsolatos, a 2026/27-es szezonra vonatkozó aggodalmak eredményezték.
Globális gabonatermelés: a második legmagasabb szint, visszaeső kereskedelem
A FAO pénteken közzétett gabonakészletekről és -igényekről szóló gyorsjelentése szerint a világ gabonatermelése 2026-ban várhatóan elmarad a 2025-ös rekordtól, ugyanakkor továbbra is a valaha mért második legmagasabb szinten, 2 999 millió tonnán marad. A termelés várhatóan valamennyi fontosabb gabonaféle esetében csökken, elsősorban a búzánál, míg a szemes terményeknél csupán csekély visszaesés várható. A rizstermelés négy szezon óta először csökkenhet, 2,5 százalékkal 552 millió tonnára, ami nagyrészt a termelők alacsony jövedelmezőségét és az El Niñóval összefüggő kedvezőtlen időjárási körülményeket tükrözi.
A FAO által támogatott Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) havi piaci figyelője szerint az általa követett nyersanyagok piacai viszonylag jól ellátottak maradnak, bár az időjárási és szakpolitikai bizonytalanság továbbra is beárnyékolja a kilátásokat. Mivel az erősödő El Niño a 2026/27-es szezon előrehaladtával egyre nagyobb kockázatot jelent, a legfrissebb kiemelt elemzés amellett érvel, hogy a szélsőséges időjárási események – aszályok, hőhullámok, árvizek és viharok – okozta termelési sokkok következményei attól függnek, hogyan reagál a kereskedelem és a szakpolitika: a nyitott kereskedelem segíthet csökkenteni a sérülékenységet és újraosztani a kínálatot, míg az exportkorlátozások felerősíthetik a zavarokat.
