Valósággal megtáltosodott a forint: hónapok óta nem látott szintekre tört a magyar deviza
Nagyot erősödött a forint csütörtökön, az euró jegyzése késő estére 362,5 közelébe süllyedt, miközben a magyar deviza a lengyel zlotyval szemben július közepe óta nem látott szintre jutott. A Fed kamatemelése után megugró dollár visszaadott erejéből, a magyar állampapír-aukciókon pedig a tervezettnél több kötvényt értékesítettek.
A forint szeptember 17-én, csütörtökön késő estére közel 3 forinttal erősödött az euróval szemben. A közös deviza árfolyama a reggeli 365 körüli szintről napközben egészen 362,2-ig csökkent, majd az esti jegyzés szerint 362,5 közelében állt. A dollárért dél körül már csak mintegy 317 forintot kellett fizetni a reggeli 318,4 után, a zloty árfolyama pedig délután 83,2 forintig süllyedt.
A magyar fizetőeszköz már délelőtt erősödni kezdett, délre az euró jegyzése 363,6-ig csökkent, majd délután újabb napi mélypontok következtek. Az amerikai makroadatok átmenetileg kissé visszafogták a lendületet, de érdemi fordulatot nem hoztak. A forint a régióban is kedvező teljesítményt nyújtott: dél körül a zlotyval és a cseh koronával szemben egyaránt nagyjából fél százalékot erősödött.
A dollár a Fed szerdai kamatemelése után először jelentősen erősödött, a dollárindex csütörtökön 100,36 pontig, héthetes csúcsra jutott, később azonban 100,13 pontig korrigált. Az euró a korábbi 1,1456 dolláros mélypontról délutánra 1,1495-ig kapaszkodott vissza, majd az amerikai adatok után 1,1485 környékére csúszott. A dollár gyengüléséhez az olajárak esése is hozzájárult, miután Szaúd-Arábia Ománon keresztül további nyersolaj-szállítmányokat kínálhat.
A jen szintén erősödött, a dollár árfolyama csütörtök délelőtt 0,41 százalékos csökkenéssel 155,68 jenig süllyedt. A befektetők a japán jegybank pénteki ülésére készültek, amelytől a csütörtöki várakozások szerint 31 éve nem látott szintre emelkedő irányadó kamatot vártak.
Az Államadósság Kezelő Központ csütörtöki aukcióin az eredetileg meghirdetett 65 milliárd forint helyett összesen 90 milliárd forintnyi állampapírt értékesített. Az ötéves, 2031/B sorozatnál a 20 milliárd forintos kínálatra 57,48 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, így az elfogadott mennyiséget 28 milliárd forintra emelték, 5,69 százalékos átlaghozamon. A hároméves, 2029/C papírból a meghirdetett 20 milliárd forintot adták el, 5,67 százalékos átlaghozammal. A hosszabb lejáratú, 2037/A sorozatra 81,39 milliárd forintos kereslet mutatkozott, ezért a tervezett 25 milliárd helyett 42 milliárd forintot értékesítettek, 5,69 százalékos átlaghozamon.
Az átlaghozamok 4–8 bázisponttal elmaradtak a szerdai referenciahozamoktól, az egyes sorozatok előző aukciójához képest azonban 16–18 bázisponttal magasabban alakultak. A hét elejéhez képest enyhült a hozamnyomás, de a korábbi aukciókhoz viszonyítva drágább maradt a finanszírozás.
A Fed szerdán a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte irányadó kamatát. A jegybankelnök az amerikai gazdaság ellenálló képességét és a tartós inflációs kockázatokat hangsúlyozta, miközben az elnök ismét alacsonyabb kamatokat sürgetett. A csütörtöki makroadatok összességében illeszkedtek ehhez a képhez: az első alkalommal benyújtott munkanélküli-segélykérelmek száma a korábbi 206 ezerről 196 ezerre csökkent, ami továbbra is feszes munkaerőpiacot jelzett. Az építési engedélyek száma ugyanakkor havi alapon 2,7 százalékkal visszaesett. A Philadelphia Fed feldolgozóipari hangulatindexe 47,4 pontról 37,8 pontra mérséklődött, miközben az árnyomás erősödött.
A befektetők a Fed előrejelzésénél szigorúbb kamatpályára készültek: a jegybank az idei évre még egy emelést, 2027-re változatlan kamatszintet vetített előre, a piaci árazások viszont ennél több szigorítást jeleztek.
Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy az uniós kötvények bekerüljenek a nemzetközi államkötvény-indexekbe. Ezek a benchmarkok számos befektetési alap számára irányadók, így az indexbe kerülés növelhetné az EU adósságpapírjai iránti keresletet. A gazdasági biztos szerint jelenleg mintegy 800 milliárd eurónyi EU-kötvény van forgalomban, és a következő évek új kibocsátásai tovább javíthatják a másodpiaci likviditást. A kezdeményezés az euró nemzetközi szerepének erősítését is szolgálná.
A kereskedelempolitikai kockázatok közben ismét előtérbe kerültek: az amerikai elnök súlyos vámokkal, illetve egyes kereskedelmi kapcsolatok leállításával fenyegette meg az EU-t, amennyiben ellenséges lépésnek ítéli a Kanada társult uniós tagságára vonatkozó javaslatot. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy nem kifogásolja a kezdeményezést, ha azt nem az Egyesült Államok ellen irányulónak tekinti.
