Vasúti verseny indulhat a London és a kontinens közötti útvonalakon
A brit vasúti szabályozó, az Office of Rail and Road augusztusban előzetesen jóváhagyta, hogy a Virgin Trains 2030. október 1. és 2040. december 31. között akár napi 20 retúrjáratot indíthasson London és Párizs, Brüsszel vagy Amszterdam között. A tervek között felmerült Kelet-London, vagyis Stratford International állomás neve is. Az állomás nevében ugyan ott az „international” jelző, eddig azonban nem lett kontinentális indulási pont. A brit parlamenti háttéranyag figyelmeztet: Stratford, Ebbsfleet vagy Ashford nemzetközi újraélesztéséhez nem elég a sínpálya, külön határ- és biztonsági infrastruktúrára is szükség lenne.
A vonat sokszor gyorsabb, mint gondolnánk
A nagyvárosok közötti vonatozás legnagyobb előnye, hogy a pályaudvarok jellemzően a belvárosban vannak. A repülőnél a menetrendi repülési idő sokszor csalóka: hozzá kell adni a reptéri kijutást, a biztonsági ellenőrzést, a beszállást és az érkezés utáni transzfert is. Az áraknál viszont óvatosnak kell lenni: a „9 eurótól” vagy „39 fonttól” típusú jegyek jellemzően dinamikus árazású, korlátozott számban elérhető tarifák.
Mennyibe kerülnek a jegyek az egyes útvonalakon?
London St Pancras és Párizs Gare du Nord között nagyjából 2 óra 20 perc az út, a legalacsonyabb Eurostar-tarifák 39 fonttól indulnak. Párizs és Brüsszel között a menetidő 1 óra 22 perc, a jegyek 29 eurótól szerepelnek. Párizs–Amszterdam viszonylatban a közvetlen járat menetideje 3 óra 20 perc, a legolcsóbb jegyek 35 eurótól indulnak. Párizsból Lyonba a leggyorsabb vonatok 1 óra 43 perc alatt érnek le, a jegyek 10 eurótól szerepelnek. Madrid és Barcelona között az OUIGO járatain a legalacsonyabb felnőtt jegyár 9 euró, az út 2 óra 30 perc körül teljesíthető. Budapest és Bécs között a vonatút 2 óra 40 perc, a másodosztályú jegyek 13 eurótól elérhetők.
Miért szeretik egyre többen a vonatot?
A vonat egyik legnagyobb előnye a kiszámíthatóság: nem kell a reptérre kimenni, és a legtöbb európai nagyvárosban a főpályaudvar a város szívében van. A vonaton könnyebb dolgozni, nagyobb a mozgástér, és a csomagolási szabályok is barátságosabbak lehetnek. Az Eurostar Standard osztályán két nagyobb csomag és egy kézipoggyász vihető, szigorú súlylimit nélkül. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a vasút alacsony kibocsátású alternatíva, az EU közlekedési eredetű közvetlen kibocsátásain belül a vasút részesedése mindössze 0,3 százalék volt 2023-ban.
A vonatozás hátrányai
A vonatozás legnagyobb hátránya sokszor az ára: a 9 vagy 29 eurós kezdőár nem általános tarifa, hanem olcsó jegykontingens. Aki későn foglal, csúcsidőben utazik, vagy rugalmas jegyet szeretne, könnyen drágább ajánlatot találhat, mint egy fapados repülőn. A London–kontinens útvonalakon nemcsak vonatokra van szükség, hanem megfelelő karbantartó bázisra, határ- és biztonsági ellenőrzésre, terminálkapacitásra és a Csatorna-alagút szabályainak megfelelő szerelvényekre. A Temple Mills International karbantartóbázis hozzáférése kulcskérdés az új szereplők számára. Sztrájkok, pályafelújítások, műszaki hibák és menetrendi fennakadások a vasútnál is előfordulnak, több országon átnyúló utazásnál pedig az átszállási kockázat is nőhet.
Mikor éri meg vonattal menni?
A vonat akkor a legerősebb választás, ha az út 1–4 óra között teljesíthető, a pályaudvarok a városközpontban vannak, közvetlen járat közlekedik, nincs sok csomagfeladási vagy reptéri pluszköltség, az utas időben foglal, és fontos a munka közbeni utazás, a kényelem vagy a kisebb környezeti terhelés. A Kelet-Londonból Párizsba tartó vonat egyelőre inkább ígéret és iparági lehetőség, mint kész menetrendi valóság. A trend viszont egyértelmű: ahol van gyors pálya, központi pályaudvar és erős verseny, ott a vonat komoly ellenfele a repülőnek.
