Vagyonokat éget el a lakosság többsége: kiderült, miért buknak rengeteg pénzt még a legóvatosabb magyarok is
Bár a magyar aktív korú lakosság több mint negyede rendelkezik valamilyen befektetéssel, és többségük átlagos jövedelemből gazdálkodik, a megtakarítási szokások sok esetben ellentmondanak a gazdasági realitásoknak. Hiába tartanak ugyanis az emberek a leginkább az inflációtól, a legtöbben továbbra is készpénzben vagy folyószámlán hagyják a vagyonukat, a hatékonyabb öngondoskodást pedig alapvetően a hiányos pénzügyi ismeretek gátolják.
A friss hazai kutatás rávilágít arra, hogy 2026-ra jelentősen átalakult és kiszélesedett a befektetők társadalmi bázisa, így a korábbi sztereotípiák ma már nem állják meg a helyüket. A megtakarítók legnagyobb csoportja havi nettó 300 ezer és 500 ezer forint közötti fizetésből tesz félre, és több mint felük gazdálkodik félmillió forint alatti jövedelemből. Jól mutatja a befektetések szélesebb körű elterjedését az is, hogy a válaszadók közel negyedének a teljes megtakarítása nem éri el az egymillió forintot. Bár a fővárosiak, a diplomások és a férfiak még mindig felülreprezentáltak, a befektetők közössége mára korosztályokon, jövedelmi szinteken és régiókon átívelő, sokszínű csoporttá vált.
A magyarok pénzügyi döntéseit alapvetően az óvatosság határozza meg, mivel a megkérdezettek több mint fele a biztonságot választja a magasabb hozamokkal szemben, és csak egy elenyésző kisebbség hajlandó komolyabb kockázatot vállalni. A legfőbb félelmüket nem a tőzsdei ingadozások, hanem a pénz lassú értékvesztése jelenti, vagyis az infláció a válaszadók közel felét aggasztja. Ezzel azonban éles ellentétben áll a mindennapi gyakorlat.
A kutatás résztvevőinek háromnegyede folyószámlán, kétharmada pedig készpénzben tart lekötetlen összegeket, vagyis a vagyonukat pont annak az értékromlásnak teszik ki, amitől a leginkább tartanak. Eközben a hosszabb távon reálhozamot biztosító eszközök – mint a részvények vagy a befektetési alapok – jóval kisebb súllyal szerepelnek a portfóliókban. A helyzetet nehezíti, hogy a lakossági befektetők több mint nyolcvan százaléka maga kezeli a pénzét, de csak egyharmaduk tartja magát tapasztaltnak, így a többség kellő magabiztosság nélkül hoz önálló pénzügyi döntéseket.
Mindeközben a hazai piac egyértelmű átrendeződést mutat. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a háztartások vagyonán belül a befektetési alapokban tartott pénzek aránya mára megelőzte az állampapírokét, az értékpapírszámlák száma pedig átlépte az egymilliós határt. A tudatosabb vagyonépítésnek jelenleg leginkább az alacsony szintű pénzügyi kultúra szab határt.
Az ötéves távon adómentességet biztosító tartós befektetési számlát (TBSZ) például a hárommillió forint alatti megtakarítással rendelkezők több mint fele egyáltalán nem ismeri, míg a tízmillió forint feletti vagyonnal bírók körében már nyolcvan százalék felett van azok aránya, akik tisztában vannak ezzel a lehetőséggel. Hasonló a helyzet az alacsony költségű, diverzifikált, tőzsdén kereskedett alapokkal (ETF) is. Bár jelenleg a megtakarítók negyede még nem is hallott róluk, az adatokból kiderül, hogy a portfólió átszervezésekor ugrásszerűen megnő irántuk az érdeklődés. Mindez jól mutatja, hogy a modern befektetési formák elterjedését a hazai piacon nem az elutasítás, hanem pusztán a tájékozatlanság akadályozza.
