Kiderült: titkos hatástanulmány készült az árrésstop előtt
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium egy közérdekű adatigénylésre válaszolva elismerte, hogy a 2025 tavaszán bevezetett árréskorlátozás előkészítésekor a nyilvános statisztikák mellett közvetlen piaci adatokat is felhasználtak. Az intézkedést megelőzően a kereskedők önkéntesen bocsátották az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium rendelkezésére az üzleti titoknak minősülő beszerzési és átadási áraikat, valamint a kereskedelmi kondíciókat, amelyekből a tárca árrésmutatókat képzett.
Az információ cáfolja az Országos Kereskedelmi Szövetség tavaly őszi állítását, amely szerint semmiféle hatástanulmány nem alapozta meg a legfeljebb 10 százalékos árrést engedélyező intézkedést. A szövetség akkor úgy nyilatkozott, hogy a döntés mögött nem állt tudományos alapú előzetes vizsgálat.
A dokumentumok tartalma továbbra is rejtve marad
Bár a munkatáblák és a becslési módszertan létezése bizonyított, a tartalmuk nem nyilvános. A minisztérium megtagadta a dokumentumok kiadását arra hivatkozva, hogy azok aggregált formában is alkalmasak lennének a cégek adatainak visszaszámítására, maga a módszertan pedig döntést megalapozó adatként tíz évig nem nyilvános.
Emiatt továbbra sem tudni, hogy a hatásbecslés kizárólag a közvetlen árcsökkenést modellezte-e, vagy számolt a beavatkozás közvetett következményeivel is. Nem világos, hogy előzetesen megvizsgálták-e, a kereskedők más termékek drágításával kompenzálják-e a veszteségeiket, illetve felmérték-e a kisebb boltok bezárásának kockázatát, az import növekedését, valamint a hazai élelmiszeriparra és a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatásokat.
A szakmai viták középpontjában a mellékhatások
Ezek a mellékhatások később a szakmai viták középpontjába kerültek. A GKI Gazdaságkutató már 2025 májusában arra figyelmeztetett, hogy az árrésstop ugyan csökkentette az érintett termékek árát, de jelentős piaci torzulásokat okozott, és ronthatja a GDP növekedési kilátásait.
