Rendkívüli döntés a magyar kastélyokról és kúriákról: erre a változásra kevesen készültek fel
Több értékes magyar kastély, kúria és történelmi épület műemléki státusza is változhat. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet négy helyszínen új védettséget javasol, miközben több olyan épületnél módosítanák vagy megszüntetnék a védelmet, amely már megsemmisült vagy elveszítette eredeti építészeti értékeit.
A tervezet szeptember 22-ig véleményezhető, az új szabályok október 1-jén léphetnek hatályba.
Újabb fontos lépés jöhet a magyar épített örökség védelmében. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely több hazai ingatlan műemléki státuszát rendezi. A javaslat alapján többek között kastélyok, kúriák, templomok és történeti épületek kaphatnak új vagy módosított védettséget.
A tervezet négy helyszín esetében javasol új, kiemelt műemléki védettséget. Az egyik az acsai Prónay-kastély 1862-ben épült díszkapuja, amely önállóan is műemléki védelmet kaphat. Új védettséget kapna az iszkázi Szent Miklós-templom is. A XVII. századi barokk épület a tervezet szerint bekerülne a védett műemlékek körébe. Hasonló változás érintené az ötvöskónyi Chernel-kastélyt és történeti parkját is. A listán szerepelnek a környei Konkoly Thege-kúriák és a hozzájuk tartozó magtárépület is. Ezeknél egy további fontos elem, hogy a magyar államot elővásárlási jog illetné meg.
A tervezet nemcsak új műemlékek kijelöléséről szól. Több olyan ingatlan is van, ahol csak részben módosítanák a korábbi védettséget. Budapesten például a IX. kerületi Mester utcában található egykori Brauch-hentesüzlet esetében az utcai, historizáló szecessziós homlokzat és a Zsolnay falicsempével díszített üzlethelyiség továbbra is védett maradna. Az egykori húsüzem időközben megsemmisült üzemi része azonban kikerülne a műemléki védelem alól.
Hasonló változás jöhet Csongrádon is. A hagyományos halászházak továbbra is védettek maradnának, a már elpusztult gazdasági melléképületek azonban elveszítenék műemléki státuszukat. Ráckevén a görögkeleti szerb templomegyüttes továbbra is műemlék maradna, az egykori kántorház védettségét viszont megszüntetnék, mivel az épület helyreállíthatatlanul tönkrement. Esztergomban a Fürdő Szálló és a Szent István Artézi Fürdő főbb épületei, medencéi és forrásalagútjai továbbra is védettséget élveznének. A telekalakítások során kialakult üres ingatlanrészek ugyanakkor kikerülnének a szabályozás alól.
Van, ahol már nincs mit megvédeni
A minisztérium indoklása szerint a műemléki védettség fenntartása nem minden esetben indokolt, ha az adott épület menthetetlenné vált, teljesen megsemmisült, vagy az ingatlan átalakítása miatt már nem rendelkezik azzal a kulturális értékkel, amely a védelem alapját jelentette.
A tervezet ezért törölné a műemléki nyilvántartásból egy győri és egy szalafői lakóház, valamint egy tiszasasi kút védettségét is. Ezek az építmények ugyanis már megsemmisültek.
A mostani javaslat így egyszerre jelent új védelmet több értékes történelmi épületnek, miközben a nyilvántartást is hozzáigazítja a jelenlegi állapothoz. A rendelettervezetet a lakosság és a szakmai szervezetek is véleményezhetik. A társadalmi egyeztetés 2026. szeptember 22-ig tart. A végleges szabályozás a tervek szerint 2026. október 1-jén léphet hatályba.
A mostani változtatás azért is érdekes, mert a magyar kastélyok és kúriák sorsa az elmúlt időszakban egyébként is komoly figyelmet kapott. Az állam több történelmi épület hosszú távú fenntartására és hasznosítására keresett megoldást, miközben a műemléki védelem egyfelől megakadályozhatja az értékes építészeti elemek eltűnését, másfelől jelentős kötelezettségeket is róhat a tulajdonosokra. A mostani tervezetből az látszik, hogy a műemléki nyilvántartást továbbra is folyamatosan felülvizsgálják: ahol még megvan a történeti érték, ott új védelem jöhet, ahol viszont az épület már elpusztult, ott a korábbi státusz megszüntetése kerülhet napirendre.
