Óriási különbségek az éttermi árakban: Magyarország a 31. helyen áll a globális rangsorban
Világszerte jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy mennyibe kerül egy étkezés egy megfizethetőbb étteremben. Egy 98 országot és területet vizsgáló friss rangsor szerint a legdrágább Svájcban átlagosan 31,20 dollárt kell fizetni egy olcsóbb éttermi fogásért, míg Bangladesben ugyanez csupán 1,63 dollárba kerül.
A Numbeo 2026. augusztus 24-én elérhető adatain alapuló lista a helyi viszonyok szerint olcsónak számító éttermek árait hasonlítja össze, amerikai dollárban megadva. Az összeállítás nem ugyanazt az ételt árazta be minden országban, hanem mindenhol egy megfizethetőbb étterem egy-egy olcsóbb fogását vette alapul. Az árak felhasználói adatközlésen alapulnak, és piaci árfolyamon lettek dollárra váltva, így elsősorban az éttermi árszintek közötti különbségeket mutatják, nem azt, hogy a helyben élők számára mennyire könnyű kifizetni egy ebédet vagy vacsorát.
A tíz legdrágább ország közül kilenc Európában található
A rangsor éllovasai között Svájc után Norvégia következik 23,60 dollárral, majd Dánia 23,43, Belgium és Hollandia 23,36, Írország pedig 23,35 dollárral. A tíz legdrágább ország közül kilenc európai: a hetedik helyen az Egyesült Királyság áll 21,82 dollárral, őt Olaszország követi 20,19 dollárral, az egyetlen nem európai ország pedig az Amerikai Egyesült Államok, ahol 20 dollárba kerül egy olcsóbb étkezés. A tízes listát Ausztria zárja 18,68 dollárral.
Az európai dominancia a rangsor további részében is megmarad: a húsz legdrágább országból tizenhét a kontinensen található, Észak-Amerikából csak az Egyesült Államok és Kanada, valamint Ausztrália került be a húsz közé. Európán belül ugyanakkor szintén nagyok a különbségek: Svájc 31,20 dolláros árához képest Koszovóban 5,84 dollárért lehet olcsón étkezni, ami több mint ötszörös eltérést jelent.
Japán a legolcsóbb a G7-országok között
A rangsor egyik figyelemre méltó pontja, hogy Japán a 69. helyen szerepel 6,29 dolláros árral, ezzel a G7-országok közül a legolcsóbb, és az egyetlen tagország, amely a globális medián alatt található. Franciaországban és Németországban egyaránt 17,52 dollár az összehasonlított étkezés ára, ami közel háromszorosa a japán értéknek.
A lista végén Banglades áll 1,63 dollárral, őt Indonézia követi 1,70, Bolívia 1,73, Nigéria pedig 1,85 dollárral. Több dél-ázsiai ország is a rangsor alján helyezkedik el: Nepálban 1,96, Indiában 2,09, Pakisztánban 2,16 dollárba kerül egy pénztárcabarát étkezés, Kínában pedig 2,98 dollárért lehet enni.
Magyarország a globális középérték felett
Magyarország 12,88 dolláros árral a 31. helyen áll a 98 országot és területet felölelő listán. Ez jóval alacsonyabb a svájci vagy a norvég árszintnél, és az amerikai 20 dollártól is elmarad, ugyanakkor meghaladja a 9,35 dolláros globális mediánt.
A magyarországi helyezés önmagában azonban nem jelenti azt, hogy az étterembe járás a magyar családok számára könnyen megfizethető lenne. Egy ország lehet olcsóbb dollárban mérve a nyugat-európai államoknál, miközben a helyi jövedelmekhez képest egy éttermi számla továbbra is jelentős kiadást jelenthet. A rangsor nem vizsgálja a béreket, és azt sem, hogy egy család költségvetésének mekkora részét emészti fel egy éttermi étkezés.
Asztalos István séf egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy egy három-négy fős család éttermi számlája hamar elérheti a 40–50 ezer forintot. Véleménye szerint a magas árakat nem lehet egyszerűen a vendéglátósok indokolatlan drágításával magyarázni, hiszen a vállalkozások is jelentős költségekkel szembesülnek, a vendég számára a végeredmény mégis az, hogy ritkábban ül be étterembe.
Egy kerekasztal-beszélgetésen Herczeg Zoltán gasztronómiai szakértő és Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus is hangsúlyozta, hogy a hazai éttermek gondjai szorosan összefüggenek a fizetőképes kereslet gyengeségével. Sok háztartásnak először az olyan kiadásokról kell lemondania, mint az étterem, a szálloda vagy a szórakozás, miközben a vendéglátóhelyek számára is nehezebb fenntartani a működést, mert az alapanyagok, a bérek és az energia költsége egyaránt emelkedett.
Több ezer vendéglátóhely tűnt el hat év alatt
Az MBH legfrissebb elemzése szerint 2019 és 2025 között több mint 9000 vendéglátóhely tűnt el Magyarországról. A működő egységek száma hat év alatt mintegy 18 százalékkal csökkent, miközben az ágazat forgalma reálértéken mindössze 1,4 százalékkal bővült. Az elemzés alapján az árbevétel emelkedése nagyrészt az áremelésekből származott, nem a fogyasztás jelentős növekedéséből. Ez nehéz helyzetet teremt: a vendéglátóhelyeknek fedezniük kell a magasabb működési költségeket, a vendégek egy része viszont éppen a drágulás miatt fogja vissza az éttermi költéseit.
