Rengeteg bolt nyílhat idehaza, ha egyetlen szabályt eltöröl az új kormány
A kiskereskedelmi szabályozás lazítása, különösen a plázastop esetleges eltörlése, akár 500 milliárd forintos azonnali beruházási hullámot is elindíthat Magyarországon. A piac megnyitása közvetlen állami ráfordítás nélkül fokozhatja az építőipart, munkahelyeket teremthet és növelheti az adóbevételeket. Mindeközben a hazai beszállítók helyzete és a vidéki települések ellátásbiztonsága is jelentősen javulhat – figyelmeztetett egy szakmai elemzés.
Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák figyelmét felhívva, a Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciája kedvezményes részvételi lehetőséget kínál. Az AgroFood konferencián az élelmiszeripar aktuális kihívásai és jövőbeli kilátásai szerepelnek majd, míg az AgroFuture fókuszában a fenntartható gazdálkodási megoldások állnak.
Szakszerű iparági információk szerint a jelenlegi szabályozási környezet átalakítása évek óta visszatartott tőkét hozhatna felszabadításra. Csak egy jelentős hazai diszkontlánc akár 50-200 milliárd forintot is fektetne be új üzletek nyitásába, ami több kiskereskedelmi szereplő esetében is várható. Konzervatív becslések szerint a fejlesztési hullám akár 500 milliárd forint értékű is lehet, amely új nemzetközi láncokat vonzhat az országba.
Bár ez az összeg a magyar GDP körülbelül 0,5 százalékát képviseli, költségvetési szempontból jelentős tételnek számít. Ezek a beruházások közvetlen, azonnali állami bevételt nem generálnak, de a multiplikátorhatások révén – mint például a növekvő áfa-, szja- és járulékbevételek – érezhetően javítanák a költségvetési egyenleget, ami hozzájárulna az üzleti bizalom növekedéséhez is.
A plázastop az elmúlt években nemcsak az új boltok építését akadályozta, hanem a meglévő üzletek korszerűsítését és áthelyezését is hátráltatta. Az ingatlanfejlesztések hiánya emiatt mesterségesen megemelte a bérleti díjakat és az ingatlanárakat. A korlátozások gyakran szembementek a helyi érdekekkel, hiszen az önkormányzatok – politikai hovatartozásuktól függetlenül – nem tudták végrehajtani terveiket a központosított döntéshozatal miatt.
A beruházások lelassítása komoly károkat okozott a hazai élelmiszeriparnak is, mivel a modern kereskedelmi láncok termékeinek jelentős része hazai forrásból érkezik. A diszkontoknál ez az arány 80 százalék, míg a saját márkás termékek esetében akár 90 százalékot is meghaladhat. Ez a tény megcáfolja azt a politikai állítást, miszerint a nemzetközi láncok térnyerése a hazai gazdaság ellen hatna. A plázastop mellett az iparági különadók és árréskorlátozó intézkedések is lassítják a terjeszkedést, amely jelentős forrásokat von ki az alacsony profitmarzsal működő szektorból.
A piaci szereplők hangsúlyozzák, hogy nem elutasítják a szabályozást, hanem világos, előre meghatározott és szakmai alapokon nyugvó előírásokat igényelnek. A Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az ágazat egy átlátható keretrendszerre és egy dedikált állami koordinátorra van szüksége. Ha ezeket a feltételeket sikerül teljesíteni, a piac gyorsan reagálhat: ahol már rendelkezésre állnak a telkek és a tervek, ott akár hónapokon belül elindulhatnak az építkezések.
