Munkaintenzitás és a magyar háztartások helyzete
A legfrissebb Eurostat adatok alapján Magyarország kedvezőbb helyzetet mutat az alacsony munkaintenzitású háztartások arányát illetően, mint az uniós átlag és számos nagy nyugat-európai ország. A hazai háztartások 4,7%-át teszik ki ezek, ami stabil középmezőnyt jelent a régióban. A közép-európai országok erős munkaerőpiaci részvétellel és alacsony inaktivitási szinttel rendelkeznek, ezzel mérsékelve a szegénységi és társadalmi kirekesztettségi kockázatokat.
Alacsony munkaintenzitású háztartások problémái
Az alacsony munkaintenzitású háztartások jellemzően anyagi nehézségekkel küzdenek, mivel munkaerőpiaci részvételük alacsony, és jövedelmük is kiszámíthatatlan. E háztartások esetében a benne élő 18–64 éves személyek éves ledolgozott munkaideje nem éri el a lehetséges munkakör idejének 20%-át. Ide tartoznak például azok, akik részmunkaidőben dolgoznak, vagy hosszú ideig munkanélküliek, illetve akiknél egyik munkaképes tag sem dolgozik.
Magyarországi helyzet és versenyképesség
Magyarországon az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya 4,7%-kal a középmezőny alsó részében helyezkedik el. A közép-európai országok közül Szlovénia a legjobb mutatóval bír, azonban Lengyelország, Románia és Magyarország is jól szerepel. Érdekesség, hogy a magyar érték kedvezőbb, mint számos nagy nyugat-európai országé, mint például Németország vagy Franciaország. A foglalkoztatottság az elmúlt évtized folyamán folyamatosan nőtt, amely csökkenti az alacsony munkaintenzitású háztartások számát.
Munkakeresési tendenciák
A Profession.hu harmadik negyedéves trendjelentése szerint a munkavállalók közel fele új lehetőségeket keres, miközben az álláshirdetések száma 15%-kal csökkent egy év alatt. A verseny fokozódott, az álláskeresők hosszabb időt töltenek a pályázatokkal, és az átlagos keresési idő négy hónapról öt hónapra nőtt. A jelentkezők gyakrabban maradnak válasz nélkül, ami további nehézségeket okoz számukra.
A HR jövője és a mesterséges intelligencia hatása
A hazai munkaerőpiac a HR szakértői szerint komoly átalakulás előtt áll. A mesterséges intelligencia megjelenése már most is befolyásolja a toborzási és kiválasztási folyamatokat, ezzel párhuzamosan erősítve a munkavállalói élményt. Az AI segíthet a munkaerő-tervezésben és a teljesítménymenedzsment javításában, továbbá a munkáltatók 60%-a a közeljövőben üzleti transzformációra számít.
Eltérő elvárások és a munkahelyi kultúra
Az önéletrajzok és pályázatok célzott, pozícióra szabott kialakítása segíthet a munkakeresési idő csökkentésében. Az ágazatok közti átjárás is meghatározó, hiszen a pályázók háromnegyede új területeken is szívesen kipróbálja magát. A legfontosabb szempont továbbra is a jövedelem és a juttatások, amit a munkavállalók elsődlegesnek tartanak, ezt követi a munkahely elhelyezkedése és a munkakörülmények.
