Országos felmérést indít a Nébih a háztartási élelmiszerpazarlásról
Újra megvizsgálja a magyar háztartások élelmiszerpazarlását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely önkéntes résztvevőket keres a novemberben és decemberben zajló országos kutatásához. A felmérésben bárki részt vehet, aki vállalja, hogy egy héten keresztül nyomon követi, mennyi élelmiszer kerül a kukába a háztartásában.
A hivatal Maradék nélkül programja 2016 óta vizsgálja a magyar háztartások élelmiszerpazarlását. Az első felmérés idején egy átlagos magyar évente 33,1 kilogramm elkerülhető élelmiszerhulladékot termelt, a legutóbbi, 2025-ös mérésben ez az érték már csak 20,8 kilogramm volt, ami több mint 37 százalékos csökkenést jelent. A javulás ellenére továbbra is jelentős mennyiségű élelmiszer végzi a szemétben, ezért a hivatal szerint fontos, hogy rendszeresen nyomon kövessék a háztartások szokásait.
Hét napon át kell dokumentálni a hulladékot
A kutatásban való részvétel nem igényel hosszú elköteleződést, de hét egymást követő napon odafigyelést kíván. A jelentkezőknek részletes kérdőíveket kell kitölteniük, emellett egy teljes héten keresztül dokumentálniuk kell a háztartásukban keletkező élelmiszerhulladékot. A feljegyzésekben rögzíteni kell a kidobott élelmiszer mennyiségét, típusát és azt is, miért került a szemétbe. Így a kutatók nemcsak azt láthatják majd, mennyi ételt pazarolnak el a magyarok, hanem azt is, milyen okok állnak a háttérben.
A jelentkezés novemberben és decemberben folyamatos, így az önkéntesek a vizsgálati időszak alatt rugalmasan választhatják meg, mikor kezdik el a hétnapos megfigyelést.
Minden háztartástípus tapasztalatára szükség van
A hivatal szerint ahhoz, hogy valóban átfogó kép szülessen a magyarországi élelmiszerpazarlásról, minél többféle háztartásnak kell bekapcsolódnia a kutatásba. Nemcsak a gyermekes családok tapasztalatai fontosak, hanem az egyedül élők, a párok, az idősebbek és a többgenerációs háztartások szokásai is. Az eltérő élethelyzetek ugyanis más vásárlási és étkezési rutinokat eredményeznek: egy egyedülálló embernél például más okokból maradhat meg az étel, mint egy nagyobb családban, ahol a változó napi program és az adagok megtervezése jelenthet kihívást.
A kevesebb kidobott étel a családi kasszának is jót tesz
Az élelmiszerpazarlás mérséklésének egyik legfontosabb lépése, hogy a háztartások megismerjék saját szokásaikat. A tudatosabb bevásárlás, az ételek megfelelő tárolása, az adagok előrelátó megtervezése és a maradékok felhasználása egyszerre kímélheti a környezetet és csökkentheti a családok kiadásait.
Az országos kutatás jelentősége túlmutat az egyes háztartásokon: az összegyűjtött adatok hozzájárulnak a magyarországi élelmiszerhulladék mennyiségének pontosabb meghatározásához, valamint az Európai Unió felé teljesítendő adatszolgáltatáshoz is. Aki részt vesz a mérésben, nemcsak saját pazarlási szokásairól kaphat pontosabb képet, hanem egy országos jelentőségű kutatáshoz is hozzájárulhat.
