Káosz Spanyolországban: 14 éve nem látott sztrájk bénította meg az életet a lakhatási válság miatt
Tizennégy év után először tartottak általános sztrájkot Spanyolországban. A dolgozók a viharos időjárás ellenére vonultak utcára, hogy a súlyos lakhatási válság, az elszálló bérleti díjak és a kilakoltatások ellen tiltakozzanak, mindössze néhány héttel az előrehozott parlamenti választások előtt. A munkabeszüntetés komoly fennakadásokat okozott az iparban és a közlekedésben, Madridban pedig a rendőrséggel is összecsaptak a sztrájkolók.
A megmozdulást az ország két legnagyobb szakszervezete, a több mint egymillió munkavállalót tömörítő UGT és CCOO, valamint különböző bérlői érdekvédelmi szervezetek hirdették meg. Utoljára 2012-ben, az eurózóna adósságválsága idején bevezetett megszorítások miatt volt hasonló méretű munkabeszüntetés az országban. A szakszervezetek sikeresnek ítélték a mostani akciót, amelyhez a legtöbben a lakhatási gondok által leginkább sújtott tengerparti régiókban csatlakoztak.
A spanyol jegybank adatai szerint jelenleg mintegy 750 ezer lakás hiányzik a piacról, ez a szám pedig 2028-ra meghaladhatja az egymilliót is. Mivel egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a saját ingatlan vásárlását, a kereslet a bérleti piacra zúdult. A Spanyol Ifjúsági Tanács felmérése szerint az 1176 eurós átlagos havi lakbér egy fiatal átlagfizetésének csaknem a teljes egészét, 98,7 százalékát emészti fel. A munkaadói érdekképviselet (CEOE) szerint ugyanakkor a sztrájk nem segít a helyzeten, ők a megoldást az építkezések felpörgetésében, valamint az új lakások árát az elmúlt évtizedben 40 százalékkal megdrágító adók csökkentésében látják.
A munkabeszüntetés a kikötőkben és az autóiparban volt a legérezhetőbb, ahol a szakszervezetek szerint a részvétel már a reggeli órákban elérte a 90 százalékot. Teljes volt a leállás például a Volkswagen navarrai és a SEAT barcelonai gyárában. Az energiaigényes ágazatok – köztük a petrolkémia, az acél- és élelmiszeripar – leállását jelzi, hogy az országos áramfogyasztás 10 százalékkal esett vissza. A BBVA Research vezető közgazdásza szerint a távmunka terjedése és a szolgáltató szektor nagyobb gazdasági súlya miatt a mostani sztrájk hatása enyhébb lesz a korábbiaknál, de így is 0,1-0,2 százalékkal vetheti vissza az éves spanyol GDP-t.
A nagyvárosokban jelentősen korlátozták a tömegközlekedést, így Barcelonában a csúcsidőn kívül egyáltalán nem járt a metró, Madridban pedig a szokásos járatok felét, csúcsidőben a 80 százalékát indították csak el. A főváros egyik legforgalmasabb bevásárlóutcáján, a Gran Víán több nagy divatüzlet – köztük a Primark és a H&M – lehúzta a rolót a rohamrendőrök gyűrűjében, és Barcelonában is számos boltot bedeszkáztak a zavargásoktól tartva. Madridban több helyszínen, például a Mercamadrid nagybani piacnál és a Carabanchel negyedben is összecsaptak a sztrájkolók a rendőrökkel. A hatóságok könnygázt, paprikaspray-t és gumibotot is bevetettek, egy embert őrizetbe vettek, a szakszervezetek pedig aránytalan rendőri fellépés miatt büntetőfeljelentést tesznek, miután az intézkedések során több mint harmincan megsérültek.
A mostani országos leállást hetek óta tartó tüntetéssorozat előzte meg, amelyet egy 87 éves madridi asszony kilakoltatása és az azt követő halála váltott ki. Miután a parlament elutasította a kilakoltatások megfékezését és a lakbérek korlátozását célzó kormányrendeleteket, Pedro Sánchez miniszterelnök november 29-re előrehozott választásokat írt ki. A közvélemény-kutatásokban jelenleg hátrányban lévő szocialista kormányfő abban bízik, hogy a lakhatási válság miatti népharag tematizálásával elterelheti a figyelmet a belső köreit érintő korrupciós ügyekről, valamint a közelmúltban történt halálos vonatbalesetről.
