Óriási az érdeklődés a hazai raktárak iránt: az autóipari beruházások fűtik a bérleti piacot
Kiemelkedően teljesít idén a magyar ipari és logisztikai ingatlanpiac: 2026 első kilenc hónapjában a nettó kereslet 22 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos időszakát. A lendületes növekedést elsősorban a gyártóvállalatok, valamint az autóipari és e-mobilitási beruházások kapacitásigénye hajtja. A fejlesztők intenzív építkezésekkel reagálnak a trendre, miközben az országos üresedési ráta folyamatosan csökken.
Idén január és szeptember között a bérlők összesen több mint 733 ezer négyzetméternyi területre kötöttek szerződést a hazai piacon. Ebből a nettó kereslet – vagyis a szerződéshosszabbítások nélküli új megállapodások, bővülések és előbérletek volumene – megközelítette az 568 ezer négyzetmétert. A piacot 47 százalékos részesedéssel a gyártóvállalatok dominálják, amelyeket a logisztikai szolgáltatók követnek a sorban. A cégek körében általános trenddé vált, hogy egyre gyakrabban már a kivitelezés megkezdése előtt lekötik a fejlesztés alatt álló csarnokokat. Bár az érdeklődés különösen a budapesti agglomerációban ugrott meg, a vidéki régiók is stabil teljesítményt nyújtanak.
A regionális piacokon Kecskemét, Debrecen és Győr térsége a legaktívabb. Az olyan nagy volumenű ipari beruházások, mint a debreceni CATL, a kecskeméti Mercedes-bővítés vagy a 2027-ben induló szegedi BYD-gyár, tartós és folyamatos keresletet generálnak. Ennek hatására a vidéki üresedési ráta 9,6 százalékra csökkent. A főváros környékén ez a mutató egyetlen negyedév alatt 13 százalékra mérséklődött, így az országos átlag jelenleg 11,8 százalékon áll. A számok jól tükrözik, hogy a frissen átadott ipari területek rendkívül gyorsan bérlőre találnak.
Az erősödő igényekre a fejlesztők is új kapacitásokkal válaszolnak, így az év első kilenc hónapjában mintegy 343 ezer négyzetméternyi ipari csarnokot adtak át, ami 28 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Jelenleg országszerte további 554 ezer négyzetméternyi logisztikai terület áll építés alatt, amelynek 77 százaléka a fővárosi agglomerációban összpontosul. Ezeknek a fejlesztéseknek a jelentős részére már megszülettek a megállapodások, a Budapest környéki projekteknél ugyanis 47, míg vidéken 51 százalékos az előbérleti szerződések aránya.
A bérleti díjak terén a prémiumkategóriás városi logisztikai ingatlanokat átlagosan havi 6,7 eurós, míg a városkörnyéki, nagy alapterületű csarnokokat 5,5 eurós négyzetméterenkénti áron kínálják. A bérbeadók ugyanakkor a sikeres üzletkötés érdekében egyre gyakrabban biztosítanak rugalmas feltételeket és különböző kedvezményeket.
Mivel a járműgyártás és az elektronikai export továbbra is dinamikusan bővül, az e-mobilitáshoz kapcsolódó nagyberuházások pedig most lépnek a termelési szakaszba, a beszállítói láncokon keresztül a közeljövőben újabb jelentős területigény jelenhet meg a piacon. A szakértői várakozások szerint a jövőben egyértelműen azok a fejlesztések lesznek a legvonzóbbak, amelyek magas energiahatékonysággal és korszerű műszaki tartalommal várják a bérlőket.
