Csúnyán félresiklott Oroszország merész lépése: gigantikus pluszköltség szakadt az államra
Az amerikai másodlagos szankciók hatására Oroszország kénytelen volt feladni azt a tervét, hogy a nemzetközi kereskedelemben a kínai jüannal váltsa ki a dollárt. Bár a két ország közötti áruforgalom továbbra is növekszik, a jüan szerepe az orosz exportbevételekben drasztikusan visszaesett. Ez komoly fizetési nehézségeket és jelentős drágulást okozott az orosz vállalatoknak, egyúttal visszavetette a kínai deviza globális térnyerését is.
A fordulatot az Egyesült Államok 2024 júniusában kiterjesztett másodlagos szankciói indították el, amelyek nyomására a legnagyobb kínai bankok teljesen leállították a tranzakciókat orosz partnereikkel. Az ukrajnai háború kitörése után a jüanra villámgyorsan átálló orosz gazdaságban ez súlyos devizahiányhoz vezetett. A hónapokra befagyasztott és visszafordított utalások miatt az orosz jegybank végül arra kényszerült, hogy visszafogja a hazai jüanalapú hitelezést.
Ennek eredményeként a jüan aránya az orosz exportbevételekben az idei évre 22 százalékra – a 2024 közepén mért csúcsérték felére – zuhant, miközben az ázsiai kivitel 69 százalékát ma már rubelben egyenlítik ki.
A közvetlen banki elszámolások ellehetetlenülése miatt az orosz cégek kénytelenek harmadik országokat, közvetítőket és bonyolult fizetési csatornákat használni. A hagyományos bankrendszert felváltó fizetési ügynökök bevonása nagyságrendekkel drágább megoldás. A logisztikai szektor adatai szerint a Kínába irányuló nemzetközi utalások teljes tranzakciós költsége jelenleg az ügylet értékének 15-20 százalékát is kiteheti. Ráadásul a szigorú megfelelőségi vizsgálatok miatt a kifizetések még az ellenőrzött partnerek esetében is gyakran elakadnak, így a tranzakciók lassúvá és kiszámíthatatlanná váltak.
Az orosz példa élesen rávilágít a dollár globális dominanciájára, valamint a jüan nemzetközi fizetőeszközzé válásának korlátaira. 2021-től egészen 2024 közepéig az orosz ügyletek adták a jüan globális kereskedelmi bővülésének mintegy harminc százalékát. Ez a folyamat azonban mára megfordult, a SWIFT-rendszer adatai szerint ugyanis a kínai deviza globális részesedése visszaesett a háború előtti szintre, és a negyedikről az ötödik helyre csúszott vissza a japán jen mögé. Bár Peking azzal érvel, hogy saját belső fizetési rendszere, a CIPS forgalma jelentősen megnőtt, amerikai elemzők szerint ez nem képes ellensúlyozni a SWIFT-en tapasztalt visszaesést. A jüan nemzetközi térnyerésének az orosz szankciók adta lendülete mára egyértelműen kifulladt.
A pénzügyi nehézségek ellenére a két ország politikai viszonya stabil maradt. Ezt jelzi, hogy Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping a közelgő sencseni Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján ismét egyeztetnek, ahol a tervek szerint akár egy példátlan háromoldalú találkozóra is sor kerülhet Donald Trump amerikai elnök részvételével.
