Kármán András a gyengébb GDP-adat után: jövőre élénkülhet a növekedés
A várakozásoktól elmaradva, éves összevetésben 1,5 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig mindössze 0,1 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2026 harmadik negyedévében. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a teljesítmény elmaradt az elemzői konszenzusban szereplő 1,7 százalékos éves és 0,3 százalékos negyedéves növekedéstől.
A gyengébb adat elsősorban a nyári aszály sújtotta mezőgazdaság visszaesésének tudható be. Bár a részletes adatokra még várni kell, az már most látszik, hogy a bővülést elsősorban az ipar és a szolgáltatószektor támogatta, a mezőgazdaság azonban jelentősen visszahúzta a GDP-t.
Kármán András pénzügyminiszter szerint a számok alapvetően egybevágnak a kormányzati várakozásokkal, bár az agrárium visszaesése az előrejelzettnél is súlyosabb lehetett. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság gyenge teljesítménye nélkül a harmadik negyedéves gazdasági növekedés bőven 2 százalék felett alakult volna. Biztató jelnek nevezte ugyanakkor, hogy az ipari termelés egyre több lábon áll, hiszen a korábban is jól teljesítő elektronikai ipar mellett immár a járműgyártásban is élénkülés tapasztalható.
Mivel az év utolsó hónapjaiban a mezőgazdaság súlya már jóval kisebb a nemzetgazdaságon belül, a miniszter a negyedik negyedévre 2 százalék körüli GDP-bővülést vár. Ennek fényében a kormány továbbra is reálisnak tartja a 2026-ra kitűzött 1,7 százalékos éves növekedési célt.
A jövő évet tekintve az agrárium idei gyengélkedése alacsony bázist teremt, ami 2027-ben támogathatja az ágazat gyors korrekcióját. Bár a tartósan magas energiaárak lefelé mutató kockázatot jelentenek, a Pénzügyminisztérium kitart a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban szereplő 2,4 százalékos jövő évi növekedési prognózis mellett.
A kormány célja, hogy a gazdaság élénkítése a költségvetési hiány jelentős lefaragásával párhuzamosan valósuljon meg. Kármán András szerint a szigorúbb fiskális politika és a hiánycél tartása nem jár majd növekedési áldozattal. Ezt azzal indokolta, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése és a családi pótlék megduplázása az alacsonyabb jövedelmű, ám magasabb fogyasztási hajlandóságú rétegeket támogatja. Emellett az uniós források beruházásösztönző hatása, valamint a befektetők kormány iránti stabil bizalma is hozzájárulhat a gazdasági növekedés fenntartásához.
