Sorsdöntő választás jön az Egyesült Államokban: Donald Trump jövője a tét, a hatását Magyarország is megérezheti
November 3-án az amerikai választók a képviselőház mind a 435 helyéről és a szenátusi mandátumok mintegy egyharmadáról döntenek. A félidős választást az elnök négyéves hivatali idejének közepén tartják, eredménye pedig meghatározza, milyen törvényhozási felhatalmazással kormányozhat a ciklus második felében. Jelenleg mindkét házban a republikánusok vannak többségben, képviselőházi előnyük azonban rendkívül szűk.
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének egyetemi docense szerint komoly akadályokat állíthat Donald Trump elé a novemberi félidős választás, ha a republikánusok elveszítik többségüket a kongresszus egyik vagy mindkét házában. Egy demokrata győzelem ugyanakkor nem hozna automatikus fordulatot az amerikai külpolitikában.
A félidős választás hagyományosan az elnök első két évéről is ítéletet mond, a mostani szavazás pedig különösen szorosan összekapcsolódik Trump személyes megítélésével. Szeptemberben 3,7 százalékra emelkedett az éves infláció, a benzin és a dízel drágulása pedig a háztartásokat és a vállalkozásokat egyaránt terheli. Az októberi felmérések alapján az elnök megítélése a függetlenek és a 2024-ben rá szavazók körében is drasztikusan romlott.
A szakértő különbséget tett a Trump győzelmét lehetővé tevő szélesebb választói koalíció és a meggyőződéses trumpista törzsbázis között: az elnöki teljesítménnyel való elégedetlenség nem jelenti automatikusan a Republikánus Párttól való elfordulást, a Trumpra szavazók jelentős többsége továbbra is republikánus kongresszusi jelöltet támogatna.
Trump második ciklusát a végrehajtó hatalom mozgásterének kiterjesztése jellemzi. Egy demokrata képviselőházi többség megakaszthatná az új törvényhozási kezdeményezéseket, és vizsgálatokkal, meghallgatásokkal, valamint a költségvetés ellenőrzésével növelhetné az elnökre nehezedő nyomást. Ha a szenátus is a demokraták kezébe kerülne, a kormányzati és bírói kinevezések jóváhagyásában is szűkülne Trump mozgástere, az elnökséget azonban ez nem bénítaná meg.
A kétpártrendszer jövőjét firtató kérdésre Gálik Zoltán úgy reagált: a demokraták és a republikánusok népszerűségének hullámzása önmagában nem vetíti előre a struktúra felbomlását. Az egyéni választókerületek többségi logikája és az elektori rendszer a meglévő nagy pártoknak kedvez, egy új országos szereplő előtt pedig komoly szervezeti és finanszírozási akadályok állnak.
Egy erősebb demokrata jelenlét javíthatná az európai együttműködés politikai feltételeit, a kereskedelemben azonban nem eredményezné a vámok automatikus megszüntetését – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ukrajna ügyében a törvényhozás dönthet a katonai támogatások finanszírozásáról és törvényekben rendezheti az Oroszország elleni szankciókat, a fegyverszállítások ütemezése és a diplomáciai tárgyalások azonban döntően a végrehajtó hatalom kezében maradnak.
Hazai szempontból az egyik legközvetlenebb ügy az orosz energiahordozókhoz kapcsolódó amerikai szankciós mentesség. A 2025-ben biztosított egyéves kivétel novemberben lejár, meghosszabbítására a magyar kormány már jelezte az igényét. Az új kongresszusi ciklus csak 2027. január 3-án kezdődik, így a választás eredménye nem írja át azonnal a törvényhozás összetételét. Egy erősebb demokrata jelenlét fokozhatná az orosz szankciók és az elnöki kivételek ellenőrzését, a mentességek megadásában azonban továbbra is jelentős szerepe maradna a végrehajtó hatalomnak.
A vám- és kereskedelempolitikai változások a magyarországi autóipari és feldolgozóipari beszállítói láncokon keresztül éreztethetik hatásukat. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem szabályozása európai részről alapvetően uniós hatáskör, így a magyar gazdaságot érintő döntések jelentős része nem kétoldalú magyar–amerikai alkukban születik meg.
