Évtizedes csúcs közelében a kötvényhozamok – véget ért az olcsó pénz korszaka
Az amerikai állampapírok hozama már 5 százalék fölé emelkedett, más fejlett országokban is évtizedes csúcs közelében járnak a hozamok. A tőkepiaci szakértők szerint ez még nem jelent válságot, de a 2010-es évekre jellemző alacsony kamatkörnyezet és olcsó hitelek korszaka véget ért, ami a megtakarítók számára is fontos következményekkel jár.
Több tényező hajtja a hozamemelkedést
A hozamok emelkedése mögött több, egymást erősítő tényező áll. A szakértők a magas államadósságot, a tartós költségvetési hiányokat, az ellenálló gazdasági növekedést, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalati beruházásokat emelték ki. A kormányoknak egyre több állampapírt kell kibocsátaniuk, miközben a nagy technológiai vállalatok is jelentős forrásokat vonnak be a kötvénypiacokról, így az államok és a cégek ugyanazért a tőkéért versenyeznek. A helyzetet tovább bonyolíthatja az olajár emelkedése, amely újabb inflációs kockázatokat teremthet.
Az államadósság kérdése is egyre égetőbb
A költségvetési fenntarthatóság kulcskérdéssé vált: amennyiben a reálkamatok megközelítik vagy meghaladják a gazdasági növekedés ütemét, az eladósodott országoknak sokkal nehezebb lehet stabilizálniuk adósságpályájukat. A mostani helyzet egyik sajátossága, hogy a hozamemelkedést elsősorban a reálkamatok növekedése hajtotta, miközben az inflációs várakozások egyelőre nem emelkedtek hasonló mértékben.
Az inflációs várakozások tartós emelkedése jelentheti a legnagyobb veszélyt
A szakértők szerint az infláció alakulása lesz meghatározó a következő időszakban. Figyelmeztettek, hogy a magasabb árak mellett az inflációs várakozások tartós emelkedése jelentheti az igazán komoly veszélyt: ha a vállalatok és a háztartások arra számítanak, hogy az árak folyamatosan tovább nőnek, az hosszabb távon is beépülhet a gazdasági folyamatokba, és magasabb kamatkörnyezetet tehet szükségessé.
A részvénypiacokat egyelőre támogatja a növekedés
A magasabb hozamok nem feltétlenül jelentenek azonnali rossz hírt a részvénypiacok számára. Az erős gazdasági növekedés és a beruházási hullám egyelőre támogatja a vállalati eredményeket, az állami infrastruktúra- és védelmi beruházások pedig jelentős keresletet teremtenek. Ez a környezet a korábban háttérbe szoruló ágazatoknak is kedvezhet, különösen a bankszektornak és az energiaszektornak. Ugyanakkor a magasabb kamatok idővel a gazdaság más területein is éreztethetik hatásukat: az amerikai ingatlanpiacon például a magas jelzáloghitel-kamatok már komoly korlátot jelentenek, az amerikai részvénypiac látszólagos ereje mögött pedig figyelmeztető jelek is vannak.
Átalakuló befektetési lehetőségek
A megváltozott környezetben a kötvények ismét versenyképes alternatívát kínálhatnak a részvényekkel szemben, különösen a magasabb reálhozamok mellett. A szakértők az inflációkövető és a rövid lejáratú kötvények kombinációjában látnak lehetőséget, mivel ezek eltérő módon segíthetnek kezelni a kamat- és inflációs kockázatokat. A részvénypiacon a bankszektor és az energiaszektor kerülhet kedvezőbb helyzetbe, a reáleszközök mellett pedig az árupiaci és devizapiaci befektetések szerepét is hangsúlyozták a portfóliók diverzifikációjában.
Nem biztos, hogy elérkezett a beszállási pont
A szakértők arra is figyelmeztettek, hogy a magas hozamok önmagukban még nem jelentik azt, hogy elérkezett a megfelelő beszállási pont. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy meddig emelkedhetnek még a hozamok, és mikor válhat a folyamat a részvénypiacok számára is komolyabb teherré. Nem számítanak arra, hogy rövid távon visszatér a 2010-es évekre jellemző, rendkívül olcsó finanszírozási környezet: ha a magas költségvetési hiányok, az erős beruházási igény és az inflációs kockázatok tartósan fennmaradnak, a kötvényhozamok tovább emelkedhetnek. Egy bizonyos szint fölött azonban a drágább finanszírozás már a vállalati beruházásokat, a fogyasztást és a részvénypiaci értékeltségeket is visszafoghatja.
A felkészültség döntő lehet
A szakértők szerint ezért nem pusztán az a kérdés, mikor fordulnak meg a piacok, hanem az is, mennyire felkészülten éri a befektetőket a változás. A korábbi évtized megszokott stratégiái helyett egyre fontosabbá válhat az aktív portfóliókezelés, valamint a különböző eszközosztályok közötti tudatos kockázatmegosztás.
