Háromhetes csúcsra erősödött a forint az euróval szemben
A forint szerdán háromhetes csúcsra erősödött az euróval szemben: az euró jegyzése délre 363,5 forint közelébe süllyedt, reggel még 363,8 körül állt az árfolyam. A délelőtti kereskedésben fokozatosan erősödött a magyar fizetőeszköz, az euró jegyzése már kedd este szeptember 22-e óta nem látott mélypontra került.
A dollárért reggel 324,7 forintot kellett fizetni, késő délelőtt azonban az amerikai deviza erősödésével 325 környékére, a kedd esti szint fölé emelkedett a jegyzés, ezzel párhuzamosan az EUR/USD kurzus 1,119-ig süllyedt.
A mozgást vélhetően a globális kötvénypiacokra nehezedő eladói nyomás enyhülése támogatta, ami javíthatta a feltörekvő piaci devizák megítélését is, eközben a magyar állampapírhozamok szintén mérséklődtek.
Az amerikai inflációs adat adhat új irányt
A szerdai nap kiemelt eseménye a még megjelenés előtt álló amerikai inflációs adat, amely a dollár és a kötvényhozamok alakulásán keresztül közvetlenül hathat a forint piacára. A befektetők emellett a közel-keleti geopolitikai fejleményeket, az euróövezeti adóssághelyzetet és a magyar kormány 2027-es költségvetési terveit kísérik kiemelt figyelemmel.
Németország uniós importkorlátozásokat szorgalmaz Kínával szemben
Németország újabb kínai termékekre vonatkozó uniós importkorlátozásokat szorgalmazna, a tervezett intézkedések a vegyipart, a gépipart és adott esetben a gyógyszeripart is érinthetnék. Berlin azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság az év végéig dolgozzon ki konkrét javaslatokat a stratégiai ágazatok védelmére a behozatal hirtelen megugrásától.
Az uniós vezetők csütörtökön Brüsszelben tárgyalnak a Kínával szembeni kereskedelmi hiányról, amely szeptemberben rekordot jelentő 34,8 milliárd dollárra ugrott. A múlt heti egyeztetéseken született megállapodás már évi 350 ezer darabban korlátozta az EU-ba behozható kínai hibrid autók számát, a döntéshozók szerint azonban az egyensúlytalanság messze túlmutat a járműiparon.
Megugrott a kínai export, visszafogott maradt a fogyasztói infláció
A kínai export szeptemberben éves összevetésben 36,3 százalékkal bővült, ami 2021 óta a leggyorsabb növekedési ütem. Az import 31 százalékkal emelkedett, a külkereskedelmi többlet pedig 133,5 milliárd dollárral újabb húszhavi csúcsra futott fel.
Az év első kilenc hónapjában Kína kumulált külkereskedelmi többlete elérte a 938,1 milliárd dollárt, ami 7,8 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A termelői árak szeptemberben 5 százalékkal emelkedtek az augusztusi 3,8 százalék után, döntően az energiatermékek drágulása miatt, a fogyasztói árindex ugyanakkor mindössze 0,9 százalékra gyorsult, elmaradva a 2 százalékos jegybanki céltól.
Hazai kötvények felé fordulnak a japán intézmények
A japán nagybankok és biztosítók az elmúlt hónapokban fokozatosan növelték hazai államkötvény-kitettségüket, ezzel párhuzamosan mérsékelték a külföldi kötvényállományukat. A kereskedelmi bankok szeptemberben 2500 milliárd jen értékben értékesítettek külföldi adósságpapírokat, az idei első kilenc hónap nettó eladási hulláma pedig 2005 óta nem látott volument ért el.
A portfóliók átsúlyozását a japán hozamok dinamikus emelkedése fűti: a harmincéves japán államkötvény hozama októberben 4,27 százalékra ugrott, a tízéves referenciahozam pedig harmincéves csúcsot döntött. A hazai piac felé tereli a tőkét az is, hogy drasztikusan megdrágult a külföldi kötvénybefektetések devizakockázatának fedezése.
Tartósan magas energiaárakra figyelmeztet az IMF
A Nemzetközi Valutaalap felfelé módosította nyersolajár-prognózisát: az idei évre átlagosan 95,74 dolláros hordónkénti árral számol, ami 41,3 százalékos drágulásnak felelne meg a 2025-ös szinthez viszonyítva. Jövőre az átlagár 87,39 dollárra enyhülhet, ám ez még mindig jelentősen felülmúlná a bázisévet.
A magasabb árpályát elsősorban a közel-keleti fegyveres konfliktus és a Hormuzi-szoros forgalmának tartós akadályoztatása magyarázza. Az IMF kalkulációi szerint a szállítási zavarok idén mintegy 0,3 százalékponttal vetik vissza a globális GDP-növekedést. Az alapforgatókönyv alapján a világgazdaság 2026-ban 3,1, jövőre 3,4 százalékkal bővülhet, míg a globális infláció az idei évben 4,7 százalékig gyorsulhat.
