Itt a friss ranglista: kegyetlenül lemaradt Magyarország, a régió is durván elhúzott mellettünk
Dél-Korea, Szingapúr és Németország vezeti az ipari robotok elterjedtségét mérő nemzetközi rangsort, Magyarország viszont a lista alsó harmadában végzett. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) 2024-es adataira épülő összeállítás szerint Magyarországon 10 ezer feldolgozóipari dolgozóra 172 ipari robot jutott. Ez meghaladja a 132-es globális átlagot, de messze elmarad a legjobban automatizált gazdaságok mutatóitól.
Az ipari robotok egyre fontosabb szerepet játszanak a gyártásban: hegesztik az autók karosszériáját, összeszerelik az elektronikai eszközöket, és az árumozgatást, valamint a csomagolást is egyre több helyen automatizálják. Az országok közötti különbség jelentős, és nem feltétlenül az a gazdaság a leginkább automatizált, amelyikben a legtöbb robot működik.
A 2024-es adatok alapján 22 gazdaságot rangsoroltak aszerint, hogy 10 ezer feldolgozóipari munkavállalóra hány működő ipari robot jut. A mutató nem a robotok teljes számát, hanem azok gyári elterjedtségét méri. A lista élén Dél-Korea áll 1220 robottal, ami azt jelenti, hogy körülbelül minden nyolcadik gyári dolgozóra jut egy robot. Az ország ezzel több mint kilencszeresen haladja meg a globális átlagot. A második helyen Szingapúr végzett 818 robottal, Németország pedig 449-cel lett harmadik. Japán alig maradt le mögötte 446 robotos értékkel. A dél-koreai előny hátterében a járműgyártás és az elektronikai ipar meghatározó szerepe áll, ráadásul mindkét ágazat a legnagyobb iparirobot-felhasználók közé tartozik.
Magyarország 172 ipari robottal a 21. helyet foglalja el a 22-es összeállításban, csak Kína követi 166 robottal. A magyar adat nem jelenti azt, hogy abszolút értelemben kevés robot működik az országban: a mutató a robotok számát a feldolgozóipari munkaerő méretéhez viszonyítja, ezért a nagy ipari foglalkoztatottságú országoknak nehezebb magas értéket elérniük. Magyarország a globális átlagot így is meghaladja, Dél-Koreához képest viszont a magyar mutató a koreainak mindössze a hetede.
A közép-európai összehasonlítás különösen érdekes: Szlovénia 315 robottal a hetedik helyen végzett, Csehország 216-tal a 16., Szlovákia pedig 210-zel a 17. helyet szerezte meg. Magyarország 172-es értéke mindhárom országétól elmarad. Az autóipari termelés fontos magyarázó tényező lehet: Szlovákiában 2024-ben ezer lakosra vetítve 183 személyautó és könnyű haszongépjármű jutott, ami a világon a legmagasabb érték volt, Csehországban ugyanez 134-et tett ki. A járműgyártás magas koncentrációja a robotizálás iránti igényt is növeli.
Kína példája jól mutatja, miért nem szabad összekeverni a robotok számát és a robotizáció sűrűségét. Az országban működött 2024-ben a világ iparirobot-állományának mintegy 43,5 százaléka, körülbelül kétmillió berendezés, ennek ellenére az egy feldolgozóipari dolgozóra jutó robotok számában csak a lista végén szerepel. Ennek oka elsősorban a kínai feldolgozóipar óriási mérete: a robotokat jóval nagyobb számú munkavállaló között kell elosztani. Kína ugyanakkor egyre gyorsabban telepít új robotokat: 2024-ben a világszerte üzembe állított ipari robotok 54 százaléka, összesen 295 ezer új berendezés került az országba.
A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint 2024 végén világszerte mintegy 4,66 millió ipari robot működött, ami 8,9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az adott évben több mint 542 ezer új robotot telepítettek, ami lényegében megegyezett a 2023-as szinttel. Az elektronikai ipar 2024-ben a legnagyobb újrobot-felhasználó ágazattá vált, megelőzve az autóipart, amelyben csökkent az új telepítések száma. Az automatizálás terjedését a termelékenység javítása, a munkaerőhiány és a gyártás hatékonyságának növelése egyaránt ösztönzi.
A rangsor önmagában nem mondja meg, melyik ország ipara a legeredményesebb, hiszen a termelékenységet a technológián kívül a képzettség, a beruházások, az infrastruktúra és a gyárak szervezettsége is alakítja. Az azonban jól látható, hogy az ipari robotok alkalmazása a modern gyártás egyik fontos versenyképességi tényezőjévé vált.
