Engedhet Brüsszel az energiaipar nyomásának: évekkel elhalasztanák a gázimportra vonatkozó szigorítást
Az Európai Bizottság több mint két évvel elhalasztaná a fosszilisenergia-importra vonatkozó metánkibocsátási követelmények bevezetését. A javaslat szerint a vállalkozásoknak az eredeti, 2027. januári határidő helyett csak 2029 májusáig kellene igazolniuk, hogy beszállítóik megfelelnek az uniós előírásoknak.
A döntést a környezetvédők élesen bírálják, miközben az ipar szereplői és több tagállam további enyhítést sürget. A javaslatot az iparág és egyes tagállamok nyomására terjesztették elő, amelyek a megfelelési költségekre és az ellátásbiztonságra hivatkoznak. A Bizottság ugyanakkor nem ment el az egyes uniós országok által kért mértékig, hiszen többen hároméves halasztást szorgalmaztak.
A tagállamok által 2024 májusában elfogadott metánszabályozás az energiaszektorból származó kibocsátások mérését, jelentését és hitelesítését írja elő, mivel a metán az egyik legerősebb üvegházhatású gáz.
A Bizottság szerint a halasztást a legújabb energiaválság is indokolja. Az emelkedő árak és az ellátási nehézségek miatt ugyanis félő, hogy a szigorú szabályok tovább súlyosbítanák a helyzetet. Emmanuel Macron francia elnök is csatlakozott az ipari szereplők kéréséhez, és levelében arra figyelmeztette Ursula von der Leyent, a Bizottság elnökét, hogy a hosszú távú ellátási kockázatok közepette nem szabad gyengíteni az európai termelési kapacitásokat. Az Egyesült Államok – az EU legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-szállítója – szintén többször kifogásolta a szabályozás amerikai energiavállalatokra gyakorolt hatását.
A Bizottság korábban már tanúsított némi rugalmasságot, amikor az ipar érdekében három évre felfüggesztette egyes szankciók alkalmazását, a hivatalos határidő-módosítást azonban eddig nem kezdeményezte. A gyakorlatban az importőröknek gyakran a több ezer kilométerre lévő termelőktől kellene megbízható kibocsátási adatokat beszerezniük, ami az összetett ellátási láncok miatt komoly kihívást jelent.
Környezetvédő szervezetek szerint a halasztás sem az energiaárak csökkentésében, sem az ellátásbiztonság javításában nem segít, ellenben veszélyes precedenst teremthet a szabályozás további gyengítésére. Jack Corscadden, az Environmental Investigation Agency munkatársa hangsúlyozta, hogy nincs kimutatható összefüggés a metánszabályok bevezetése és a jelenlegi ellátási nehézségek között. Szerinte a Bizottság a rekordokat döntő hőhullámok és erdőtüzek nyarán a fosszilisenergia-ipar érdekeinek enged, ahelyett hogy az európai állampolgárok klímavédelmét szolgálná.
Esther Bollendorff, a Climate Action Network Europe szakértője szerint a halasztás gazdaságilag és stratégiailag is értelmetlen. Számításaik szerint a metánkibocsátás csökkentése az EU fő fosszilisenergia-beszállítóinál több mint 40 milliárd köbméter gázt szabadíthatna fel, ami meghaladja az EU által 2025-ben importált amerikai LNG-mennyiség felét.
A Bizottság javaslatáról még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is dönteniük kell. Az uniós vezetők a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójukon az európai versenyképesség és az emelkedő energiaárak témájával együtt tárgyalják a kérdést.
