Kétéves mélyponton az albérletkínálat Magyarországon
Szeptemberben országosan 0,2, Budapesten 0,1 százalékkal csökkentek a lakbérek a KSH–ingatlan.com lakbérindex előzetes adatai szerint. Az egy évvel korábbi szintet ugyanakkor továbbra is 6, illetve 5,3 százalékkal haladják meg a bérleti díjak.
A nyári albérletszezon után szeptemberben ismét csökkenésnek indultak a lakbérek, a kínálat viszont tovább szűkült és kétéves mélypontra került. Az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint az országos kínálat október elejére két éve nem látott alacsony szintre esett, a megyeszékhelyeken pedig egy év alatt minden hatodik kiadó lakóingatlan eltűnt a választékból.
„Az albérletárak szeptemberi csökkenése némi könnyebbséget jelenthet a lakáskeresőknek annak ellenére, hogy egyre kevesebb kiadó ingatlan közül választhatnak” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: a jelenség hátterében az áll, hogy a bérleti díjak már korántsem nőnek olyan mértékben, mint egy-két évvel ezelőtt, a lakásárak is szerényebb tempóban emelkednek, ami rontja a befektetők hozamszintjét. Emiatt mérséklődtek a befektetési célú vásárlások, aminek eredményeként a kiadó lakások kínálata is csökkent.
Enyhülő árak az albérletpiacon
A havi adatok a legtöbb térségben albérlet-árcsökkenést mutattak: Dél-Dunántúlon 3,7, Közép-Dunántúlon 2,2, Dél-Alföldön 1,4, Pest vármegyében 1 százalékkal mérséklődtek a lakbérek. Észak-Alföldön nem változtak az árak, emelkedés pedig csak Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon történt, 1,9, illetve 0,4 százalékkal.
Az egy évvel korábbi szinthez képest minden térségben magasabbak a bérleti díjak. A legnagyobb, 8,8 százalékos drágulást Észak-Alföldön mérték, amelyet Észak-Magyarország és Dél-Alföld követett 7,5 és 6,9 százalékkal. A legkisebb, 3,5 százalékos éves emelkedés Nyugat-Dunántúlt jellemezte.
Két éve nem volt ilyen szűk a választék
O október elején országosan több mint 15 ezer kiadó lakás és ház szerepelt az ingatlan.com kínálatában. Ez szeptember elejéhez képest 5,3, tavaly október elejéhez viszonyítva pedig 11,9 százalékos csökkenés. Budapesten a választék meghaladja a 9 ezres szintet, ami 6,9 százalékkal marad el az augusztusi, 12 százalékkal pedig az egy évvel ezelőtti értéktől.
A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban még erőteljesebben szűkült a választék: a közel 4 ezer kiadó lakóingatlan havi összevetésben 8,7, éves szinten 16,6 százalékos visszaesést jelentett. A többi városban viszont kétezerre nőtt a hirdetések száma, ami szeptember elejéhez képest 7 százalékos bővülés, és lényegében megegyezik a tavaly október eleji kínálattal.
A kiadó lakások medián bérleti díja Budapesten október elején 260 ezer forint volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A legdrágább városrész a II. és az V. kerület, ahol 350 ezer forint a középérték, a legolcsóbb kerületek közé a XX. és XXI. kerület tartozik 200 ezer forintos átlagos havi bérleti díjjal.
A legdrágább megyeszékhely továbbra is Debrecen, ahol tavaly októberhez képest ugyan 10 ezer forinttal csökkent az albérletárak középértéke, de még mindig 220 ezer forint az átlagos bérleti díj. A legolcsóbb megyeszékhely Békéscsaba és Szekszárd 120 ezer forintos mediánértékkel, de Miskolcon is csupán 130 ezer forintot kell átlagosan kifizetni havi bérleti díj formájában.
Enyhíthet a szűkösségen az állami bérlakásprogram
Balogh László szerint a bérleti díjak csökkenése kedvező folyamat a bérlők számára, de a kínálat szűkülése veszélyeket rejt: hosszabb távon a kevesebb kiadó lakás albérletár-emelkedéshez vezethet. Ebben az ellentmondásos helyzetben sokat segíthet az állami bérlakásprogram elindulása.
„A Wekerle-program keretében megépülő bérlakások célzottan tudnak kínálatot teremteni ott, ahol igény mutatkozik a bérleményekre, de a befektetői aktivitás csökkenése piaci alapon szűkítené a választékot. Az elmúlt években az eladó és a kiadó lakások árszintjének változása visszaigazolta, hogy az eladó és kiadó lakások megfizethetőségét a kínálat bővítésével lehet a leghatékonyabban biztosítani. Ez ugyanis versenyhelyzetet teremt az eladók és bérbeadók körében, aminek nyertesei a bérlők és lakásvásárlók lehetnek” – értékelte a helyzetet az ingatlan.com szakértője.
