Fokozott készültség a NATO keleti határain
Az ukrajnai háború kezdete óta számos incidens történt Európában, amely az Oroszországgal való közvetlen összecsapás veszélyére irányította a figyelmet. A NATO-tagállamokat érintő légtérsértések és szabotázsakciók mellett az orosz vezetés nyilatkozatai is erősítik az aggodalmakat. Németország egyenesen erőszakos konfliktustól tart.
Észtország az orosz határnál erősít
Észtország az orosz határhoz közelebb helyezi át legképzettebb katonai egységeit. Az alakulatok egy része a tapai bázisról kerül keletebbre, Narvában pedig egy ezer katona befogadására alkalmas támaszpontot építenek. Az átszervezés az „aktív védelem” része, amelyhez az ukrajnai háború tapasztalatai adták az egyik legfontosabb ösztönzést. A balti országokban komolyan számolnak egy esetleges orosz támadással.
Moldovában sérültje is van egy incidensnek
Moldovában az ukrán infrastruktúrát érő orosz támadások nyomán lövedék csapódott be a Palanca–Maiaki–Udobnoe határátkelő közelében. A moldovai határőrség közleménye szerint a lövedék a földről felpattanva egy, a sorompónál álló menetrend szerinti busznak ütközött. A jármű és az ellenőrzőfülke megrongálódott, egy moldovai határőr könnyebben megsérült. Az átkelő működését felfüggesztették. Maia Sandu moldovai elnök korábban arról beszélt, hogy orosz rakéták és drónok sértették meg az ország légterét.
Németország konkrétan az oroszok elleni háborúra számít
Martin Jäger, a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat vezetője a Bundestagban arra figyelmeztetett, hogy fennáll az Oroszországgal kialakuló erőszakos konfliktus veszélye. Oroszország tevékenységét „árnyékháborúnak” nevezte, és további megfélemlítési kísérletekre számít. Példaként a lipcsei repülőtéren augusztusban meghiúsult merényletkísérletet említette: ukrán teherszállító repülőgépek közelében robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak. A német kormány Oroszországot tette felelőssé az ügyért.
Hol húzódik a NATO válaszának határa?
Az orosz incidensek miatt a NATO eddig nem alkalmazta a kollektív védelemről szóló 5. cikket. A rendelkezést a szövetség történetében egyszer, az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i terrortámadások után hívták segítségül. A NATO tájékoztatója szerint súlyos kibertámadások és más hibrid támadások is elérhetik az alkalmazásához szükséges küszöböt. Mark Rutte NATO-főtitkár egy szeptember végi nyilatkozatában közölte, hogy nincs közvetlenül fenyegető orosz támadásveszély a NATO területe ellen. A főtitkár nyugalmat, a védelmi képességek erősítését és Ukrajna támogatásának folytatását szorgalmazta.
Egy rosszul felmért provokáció is elég lehet
A hibrid műveletek és a nyílt fegyveres konfrontáció közötti határ egyre bizonytalanabb. Szakértők szerint az egyik fő aggodalom egy olyan incidens, amelynek következményeit valamelyik fél rosszul méri fel. Emily Ferris, a brit RUSI kutatóintézet szakértője szerint Moszkva és valószínűleg a NATO sem látja teljesen tisztán, hol húzódnak a katonai választ kiváltó vörös vonalak. Az energiaellátás, a vízszolgáltatás vagy a közlekedés megzavarása súlyos következményeket okozhat, ezért több európai ország ezek védelmét és a lakosság felkészítését is erősíti.
A közelmúlt fejleményei indokolják a figyelmet. A felkészülés, a már bekövetkezett károkozás és a hírszerzési figyelmeztetés eltérő súlyú jelzés, amelyek más-más választ igényelnek. Európa számára az egyik legnehezebb feladat az lehet, hogy minden esetben arányosan reagáljon, miközben az ismétlődés ne tegye megszokottá a fenyegetést.
