Komoly reformokat sürget Magyarországon az IMF: kifulladóban a gazdasági lendület
Közép- és Kelet-Európa gazdasági modellje kifulladt, a további felzárkózáshoz már nem elég az olcsó munkaerőre és a külföldi tőkére támaszkodni. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a régiónak – és kiemelten Magyarországnak – a jövőben makrogazdasági stabilitásra, gyorsabb termelékenység-növekedésre és mélyebb uniós integrációra van szüksége. A hazai gazdaság fellendítéséhez mindemellett elengedhetetlen a kiszámítható üzleti környezet megteremtése és az állam túlzott gazdasági szerepvállalásának visszaszorítása.
Közép- és Kelet-Európa elmúlt két évtizede egyértelmű sikertörténet volt, amelyet az exportvezérelt iparosítás, valamint az uniós csatlakozással felgyorsuló reformok és beruházások hajtottak. Ennek köszönhetően a régió reáljövedelme a 2004-es uniós átlag feléről 2025-re már megközelítette a 70 százalékot. Kristina Kostial, az IMF Európai Főosztályának igazgatóhelyettese a Portfolio Budapest Economic Forumon azonban rámutatott, hogy a korábbi növekedési modell természetes módon veszített az erejéből.
Ahogy a térség egyre közelebb ér a technológiai élvonalhoz, az egyszerű másolás és a meglévő technológiák átvétele helyett immár saját innovációra, készségekre és márkákra van szükség. A felzárkózás új szakaszát nehezítik a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, valamint a nyugat-európai gazdaságok vártnál lassabb növekedése is. A régió vállalatai ráadásul továbbra is lemaradásban vannak a kutatás-fejlesztés, a digitalizáció és a munkavállalók képzése terén a fejlettebb országokhoz képest.
Az IMF szerint ezért az új gazdasági modellnek három pillérre kell épülnie. Az első a makrogazdasági stabilitás helyreállítása. Ez mindenekelőtt fegyelmezett költségvetési politikát, az államadósság és a rendkívüli gazdasági támogatások csökkentését, valamint a költségvetési tartalékok újraépítését jelenti. Alapvető elvárás az is, hogy a béremelkedés hosszabb távon ismét összhangba kerüljön a termelékenységgel, az inflációt pedig tartósan a jegybanki célok szintjén tartsák.
A második pillér a termelékenység növelése. A versenyképesség javításának kulcsa az innováció, a korszerűbb oktatás és egy olyan üzleti környezet megteremtése, amelyben a hatékonyan működő cégek képesek fejlődni. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a gyengébben teljesítő vállalatokat nem szabad mesterségesen védeni a versenytől, hanem hagyni kell, hogy a tőke és a munkaerő a valóban termelékeny szereplőkhöz áramoljon. Jól célzott állami és uniós forrásokkal ezt a folyamatot úgy kell támogatni, hogy azok a magánberuházásokat is beindítsák.
A harmadik pillér a mélyebb európai integráció. Bár az Európai Unió papíron egységes piac, a gyakorlatban még mindig jelentős bürokratikus és szabályozási akadályok nehezítik a belső kereskedelmet. Ezek lebontása és a piac valódi egységesítése hatalmas lendületet, nagyobb ügyfélkört és könnyebb finanszírozást adhatna a régió vállalatainak.
Magyarország helyzete tökéletesen tükrözi a régió előtt álló kihívásokat. Bár az ország ipari bázisa erős és mélyen beágyazódott az európai értékláncokba, az elmúlt időszakban a gazdaság veszített a lendületéből. A hazai bérek gyorsabban nőttek a termelékenységnél, és magas a költségvetési hiány.
Az IMF szerint Magyarország számára az említett hárompontos program végrehajtása különösen sürgető. A költségvetési egyensúly javításához jó horgonyt jelenthet az euróövezeti csatlakozási cél. Elengedhetetlen továbbá a kiszámíthatóbb üzleti környezet és a jobban képzett munkaerő biztosítása. A legfontosabb hazai feladatok egyike pedig a közszféra gazdasági lábnyomának csökkentése, amellyel végre megfelelő teret lehetne biztosítani a magánszektor beruházásainak és innovációs törekvéseinek.
