Felnőttkorban is kialakulhat allergia: kullancscsípés vagy vírusfertőzés is állhat a háttérben
Aki gyerekként megúszta az allergiát, könnyen hiheti, hogy később sem kell tartania tőle. A szervezet azonban évtizedek problémamentes együttélése után is ellenségként kezelhet egy korábban ártalmatlan anyagot. Új allergia az élet bármely szakaszában kialakulhat, ezért a korábbi tünetmentesség önmagában nem jelent életre szóló védelmet.
Így indul be az allergiás reakció
Allergia esetén az immunrendszer védekezése olyan anyagokra is kiterjed, amelyek a legtöbb ember számára ártalmatlanok. Számos gyakori allergiában az IgE nevű ellenanyag játszik fontos szerepet: a szervezet az adott allergén felismerésére alkalmas ellenanyagokat termel, és egy későbbi találkozás már tüneteket kiváltó folyamatokat indíthat el. Ilyenkor többek között hisztamin szabadul fel, amely hozzájárulhat a viszketéshez, az orrfolyáshoz vagy a duzzanathoz. A következmények súlyossága nagyon eltérő lehet, a legsúlyosabb esetben anafilaxia is kialakulhat.
Egy vírusfertőzés is szerepet játszhat
A genetikai hajlam gyakran csak a történet egyik fele: valamilyen további hatás is hozzájárulhat ahhoz, hogy az allergiás betegség ténylegesen megjelenjen. Egy, a Journal of Allergy and Clinical Immunology folyóiratban megjelent vizsgálat összefüggést talált a koronavírus-fertőzés és a később kialakuló asztma, illetve allergiás nátha magasabb kockázata között, míg az oltás alacsonyabb kockázattal társult. Hasonló összefüggéseket korábban más légúti vírusoknál, például az RSV és a rhinovírusok esetében is vizsgáltak.
A bélflóra egyensúlya is számíthat
Több vizsgálat kapcsolatot talált a korai életkorban alkalmazott antibiotikumok és a később diagnosztizált allergiás betegségek között. Az egyik lehetséges magyarázat szerint ebben a bélben élő mikroorganizmusok közösségének, a mikrobiomnak a megváltozása is szerepet játszhat. Ebből azonban nem következik, hogy egy antibiotikumkúra szükségszerűen allergiát okoz.
A hormonális változások is átírhatják a tüneteket
A várandósság az immunrendszer működését is átalakítja, emiatt a már meglévő allergiás panaszok erőssége is változhat: a környezeti allergiával élő nők körülbelül harmada rosszabbodást tapasztal a terhesség során. Létezik ugyanakkor egy megtévesztően hasonló állapot, a terhességi nátha is, amely általában nem allergiás eredetű, és a panaszok jellemzően a szülést követően megszűnnek. A menopauza szintén olyan időszak, amikor a hormonháztartás átalakulása az immunműködésre is hatással lehet.
Kullancscsípés után a hús is problémát okozhat
A később kialakuló allergiák egyik legmeglepőbb példája az alfa-gal-szindróma. Ebben az esetben egy kullancscsípést követően válhat valaki érzékennyé egy olyan cukormolekulára, amely a legtöbb emlős szervezetében természetesen jelen van, az emberében viszont nincs. Ez a következő találkozás már az étkezőasztalnál is megtörténhet: például marha-, sertés- vagy bárányhús fogyasztásakor. Az érintett így akár hosszú évek problémamentes húsfogyasztása után tapasztalhat csalánkiütést, duzzanatot vagy emésztőrendszeri panaszokat. Az amerikai járványügyi központ adatai szerint 2017 és 2022 között több mint 90 ezer embernél találtak pozitív alfa-gal-ellenanyag-tesztet.
Új kezelések fékezhetik meg a túlzott immunválaszt
A tünetek enyhítésére többféle gyógyszer használható, bizonyos allergiáknál pedig allergénspecifikus immunterápia is szóba jöhet. Az egyik ígéretes irányt az omalizumab hatóanyagú, Xolair néven ismert készítmény jelenti, amelyet régóta alkalmaznak bizonyos asztmás betegek kezelésében, és az Egyesült Államokban már meghatározott ételallergiák esetén is engedélyeztek. Más fejlesztések az immunrendszer válaszának tartósabb átformálását célozzák: vizsgálnak például mRNS-alapú megoldásokat, illetve kész, allergént blokkoló ellenanyagokat. Ezek az eredmények még nem jelentenek mindenki számára elérhető, végleges gyógyulást, de új kezelési lehetőségek felé mutatnak.
