Durván felmelegedhetnek ezek a burkolatok a nyári hőségben: óriási hiba ilyet használni, hatalmas összegek éghetnek el
A Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2026 keretében szeptember 30-án rendezték meg a klímapárbeszéd eseményt A burkolt hőség ellenszere – A hőlábnyom csökkentése címmel. A várostervezési fókuszú szakmai beszélgetésen a klímatudomány, a meteorológia, a tájépítészet, az építészet és várostervezés, az oktatás, valamint az iparág képviselői szólaltak meg.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a városi hőterhelés mérséklése komplex megközelítést igényel: az épületek elrendezése, az anyag- és burkolatválasztás, a zöldfelületek kialakítása és a vízmegtartás egyaránt meghatározó szerepet játszik.
A hősziget jelensége és a hőlábnyom fogalma
Prof. dr. Reith András, a Burkolt hőség klímapárbeszéd szakmai házigazdája nyitotta meg a szekciót. Bevezető előadásában elmondta, hogy a városi hőszigetként emlegetett jelenség hátterében sokféle tényező áll, köztük nagyon fontos a növényzet és az épített burkolatok hatása. A hősziget jelensége már leginkább nyáron a mindennapi élet velejárója, legfőképpen a városokban, így gazdasági, társadalmi, egészségügyi és energiafelhasználási szempontból mindenkit érint.
Dr. Reith András, az Advanced Building and Urban Design építész szakértője, a PTE-MIK tanára kifejtette, hogy szükségessé vált olyan új fogalmak megalkotása, amelyekkel a jelen és jövő komplex problémahalmazát leírni lehet. Ebből a célból alkották meg a hőlábnyom kifejezést, amely már használatban lévő fogalmakat kapcsol össze. A hőlábnyom nem pusztán egy új fogalom, hanem egy új szakmai kezdeményezés is, amely a városi felületek felmelegedésére és környezetre gyakorolt hőterhelésére irányítja a figyelmet.
A HŐLÁBNYOM kezdeményezés a karbonlábnyomhoz hasonlóan olyan szempontot szeretne láthatóvá tenni, amely eddig kevésbé volt része a városi gondolkodásnak: nemcsak az számít, mennyi szén-dioxid-kibocsátással jár egy beruházás, hanem az is, hogy az általa létrehozott felületek mennyire melegítik fel közvetlen környezetüket, mekkora azok hőkibocsátása. A kezdeményezés elsődleges célja, hogy mérési eredményekkel, közérthetően mutassa meg az anyagválasztás jelentőségét. Hosszú távú üzenete: Mérd. Korlátozd. Szabályozd. A kezdeményezés azt is el szeretné érni, hogy a felületek hőterhelése ne csak ismert, hanem mérhető, összehasonlítható, korlátozható és szabályozható paraméter, engedélyezési szempont legyen.
