Nem lesz egyelőre átszabva a húszezer forintos
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot, így az irányadó ráta továbbra is 5,50 százalékon áll. Az egynapos betéti kamat 4,50 százalékon, az egynapos hitelkamat pedig 6,50 százalékon maradt. A döntés nem volt egyhangú: a testület előtt két javaslat feküdt, az egyik a kamat szinten tartását, a másik a csökkentését indítványozta, végül a többség az óvatosabb monetáris politika mellett foglalt állást. A nyári három kamatcsökkentés után ez már a harmadik egymást követő ülés volt, amelyen nem változtattak az irányadó rátán.
Decemberben ismét napirendre kerülhet a kamatvágás
A jegybankelnök szerint a hazai kockázati megítélés kedvezőbbé vált, és a pénzpiaci hozamok is stabilak maradtak. Ebben szerepet játszott a 2027-es költségvetés piaci fogadtatása, valamint az, hogy a középtávú gazdaságpolitikai tervekben megjelent az euró bevezetésére vonatkozó kormányzati elköteleződés. A kedvezőbb hazai környezet ellenére a nemzetközi folyamatok továbbra is óvatosságra intik a jegybankot. Az energiaárak magas szintje és ingadozása, a geopolitikai bizonytalanság, valamint a nemzetközi kötvénypiaci hozamok alakulása egyaránt befolyásolja a monetáris politika mozgásterét. Varga Mihály szerint az amerikai és az európai piacon is felerősödtek az inflációs kockázatok, a befektetők pedig további kamatemeléseket is áraznak az Európai Központi Bank és a Federal Reserve részéről. A régióban sem egységes a kamatpolitika: a cseh jegybank novemberben emelésről döntött, míg a lengyel és a román jegybank változatlanul hagyta az irányadó rátát. A következő fontos mérföldkő a decemberi Inflációs jelentés lesz, amely alapján a jegybank értékeli majd, hogy a kedvezőbb hazai kockázati megítélés és a külső környezet változása mennyiben teremt lehetőséget a kamatcsökkentésre.
Újra gyorsulhat a pénzromlás
Októberben a magyar infláció 2 százalékra emelkedett, a maginfláció pedig 2,1 százalékot tett ki. Varga Mihály szerint ezek az értékek összhangban vannak a jegybank korábbi előrejelzésével, a következő hónapokban azonban ismét gyorsulhat a pénzromlás. A drágulás egyik fontos tényezője az üzemanyagok árának emelkedése volt. A jegybank emellett több olyan kormányzati intézkedést is felsorolt, amelyek a következő időszakban növelhetik az inflációt: ezek között szerepel az árréskorlátozások kivezetése, a dohánytermékek és az égetett szeszek jövedéki adójának emelése, a kiskereskedelmi különadó, a népegészségügyi termékadó növelése, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték módosítása. A költségvetési kiadások visszafogása ugyanakkor mérséklő hatást gyakorolhat az árakra. A gazdaságpolitikai intézkedések teljes inflációs hatását a jegybank a decemberi Inflációs jelentésben mutatja majd be részletesebben.
1,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság
A sajtótájékoztatón a gazdasági növekedés is szóba került. Varga Mihály ismertetése szerint a magyar GDP 2026 harmadik negyedévében éves összevetésben 1,5 százalékkal bővült. A növekedéshez elsősorban az ipar járult hozzá, a szolgáltatások teljesítménye szintén támogatta a gazdaságot, a mezőgazdaság viszont jelentősen fékezte a bővülést. A jegybankelnök szerint az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben is növekedett, a gazdasági folyamatok pedig összességében megfelelnek az MNB korábbi várakozásainak. A forint az év elejéhez képest továbbra is érdemben erősebb pozícióban van, a korábbi időszakra jellemző jelentős árfolyam-ingadozás pedig az utóbbi hetekben mérséklődött. A hitelminősítők következő felülvizsgálatai november végén és december elején érkezhetnek, a jegybank már kedvező hangvételű egyeztetéseket folytatott velük a monetáris politikáról.
Egyelőre nincs kormányzati kérés a húszezer forintosok cseréjére
A sajtótájékoztatón a húszezer forintos bankjegyek esetleges lecseréléséről is kérdezték a jegybankelnököt. A felvetés annak kapcsán került elő, hogy a nagy címletű készpénz szerepe a korrupciós ügyek feltárásában is szóba került. Varga Mihály elmondta, hogy a bankjegyek cseréje egyébként is folyamatos feladat, hiszen a megsérült, elhasználódott fizetőeszközöket időről időre ki kell vonni a forgalomból. A jegybank korábban már megvizsgálta, milyen következményekkel járna a nagy címletű bankjegyek esetleges lecserélése, erről Varga Mihály még nyáron levelet is küldött a Pénzügyminisztériumnak. A kormány azonban egyelőre nem kereste meg az MNB-t ilyen kezdeményezéssel, vagyis jelenleg nincs olyan hivatalos döntés vagy kormányzati kérés, amely a húszezer forintos bankjegyek lecserélését indítaná el.