Gyengült a forint a száguldó dollár miatt – 2032-ben jöhet a magyar euró
A dollár erősödése hétfő délelőtt 332 forint közelébe emelte az amerikai deviza árfolyamát, ilyen magas jegyzésre legutóbb az áprilisi választások előtt volt példa. Az euróért reggel 364,5–365 forintot kértek, lényegében a péntek esti szintnek megfelelően. A két devizapár eltérő mozgását elsősorban a dollár nemzetközi felértékelődése magyarázza, az euró-forint árfolyam ugyanis hónapok óta nagyjából ugyanabban a sávban ingadozik.
Az amerikai deviza az ázsiai kereskedésben már ötödik egymást követő napja erősödött. A dollárindex hajnalban 103,47 pontig jutott, ami 2025 áprilisa óta a legmagasabb érték volt. Az euró eközben 1,102 dollár közelébe gyengült, a japán jen viszonylag stabil maradt, egy dollárért mintegy 159,6 jent adtak.
Az amerikai kamatvárakozások nyomás alá helyezik a forintot
A dollár erősödését az amerikai infláció és a Federal Reserve döntéshozóinak szigorú üzenetei hajtják. A hétfő reggeli határidős piaci árazások alapján a befektetők gyakorlatilag biztosra vették a legalább 25 bázispontos decemberi kamatemelést. A magasabb amerikai kamatok és kötvényhozamok csökkenthetik a feltörekvő piaci devizák vonzerejét, és szűkíthetik a forintot támogató kamatelőnyt is. Hazai szempontból ezért különösen fontos lesz a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése és az azt kísérő kommunikáció. A hétvégén a Moody’s Magyarországról szóló hitelminősítői felülvizsgálata kerülhet a figyelem középpontjába.
Legkorábban 2032-ben jöhet a magyar euró
Az euróbevezetés menetrendjéről hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján hangzottak el újabb részletek. Kurali Zoltán, az MNB alelnöke szerint a jelenlegi kormányzati tervek alapján Magyarország 2030-ra teljesítheti a maastrichti konvergenciakritériumokat, a közös pénz gyakorlati bevezetésére pedig legkorábban 2032 januárjában kerülhet sor. Ehhez legkésőbb 2029 elején csatlakozni kellene az ERM–II árfolyamrendszerhez. Kurali szerint a belépést megelőző tárgyalásokon dőlhetnek el azok a fontos vállalások, amelyek között szabályozási változtatások, az állami vállalatok hatékonyabb működése vagy a szabályozott árak kiigazítása is szerepelhet.
Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a feltételek 2030-ig történő teljesítése nem hivatalos euróbevezetési céldátum, a kormány csak akkor jelölne ki időpontot, ha annak tarthatóságát biztosítottnak látja. A költségvetési konszolidációt mindketten az euróbevezetéstől függetlenül szükségesnek tartották. Barabás szerint a hiányt a GDP 3 százaléka környékére kell leszorítani ahhoz, hogy megálljon az államadósság-ráta emelkedése, Kurali pedig arra figyelmeztetett, hogy a GDP 5–7 százalékát elérő éves nettó finanszírozási igény tartósan nem fenntartható.
A reformokat nem helyettesíti a közös pénz
Ódor Lajos volt szlovák miniszterelnök, európai parlamenti képviselő a szlovák tapasztalatok alapján arra helyezte a hangsúlyt, hogy az euró nem lehet önmagában cél, a csatlakozási folyamat ugyanakkor segíthet végrehajtani a strukturális reformokat és konszolidálni a költségvetést. Elmondása szerint Szlovákiában ma a lakosság és a vállalkozások 80–90 százaléka támogatja az eurót, a 2009-es átállás pedig nem okozott inflációs sokkot. A sikeres euróövezeti működés feltételei közé sorolta az egészséges bankrendszert, a rugalmas munkaerőpiacot, az alacsony államadósságot és a hatékony makroprudenciális politikát.
Gyenge ázsiai adatok, csökkenő német energiaigény
A hétfőn érkezett ázsiai makroadatok visszafogott gazdasági teljesítményt jeleztek. Japán GDP-je a harmadik negyedévben évesített alapon 0,1 százalékkal csökkent a várt 0,3 százalékos növekedés helyett. Kínában az ipari termelés októberi, éves bázisú bővülése 4,8 százalék volt az előzetesen várt 5,3 százalékkal szemben, a kiskereskedelmi forgalom pedig mindössze 0,4 százalékkal nőtt. Németországban a hétfőn közzétett adatok szerint 2025-ben 2,9 százalékkal csökkent az ipar energiafelhasználása, amiben a magas energiaárak és az energiaintenzív ágazatok termelésének visszaesése egyaránt szerepet játszott.
A magyar fogyasztást továbbra is terhelik az élelmiszerárak
A hazai kereslet szempontjából figyelmeztető, hogy az élelmiszerek és alkoholmentes italok részesedése a háztartások fogyasztási kiadásaiból a 2010-es, 23 százalék alatti szintről 2025-re csaknem 30 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a lakásfenntartás és a háztartási energia súlya több mint 25 százalékról 16,4 százalékra csökkent. A fogyasztási egyenlőtlenségek is nőttek: a legfelső jövedelmi ötöd fogyasztása 2010-ben még háromszorosa, tavaly már négyszerese volt a legalsó ötödének. A legszegényebb háztartások kiadásaik közel 38 százalékát fordították élelmiszerre, míg a legmagasabb jövedelműeknél ez az arány 25,5 százalék volt.