Mennyit kell befektetni, hogy havi 200 ezer forintot keress a tőzsdén?
A részvények megtartása mellett rendszeres osztalékbevételre is szert lehet tenni, ehhez azonban jelentős tőkére van szükség. Aki havi 100 ezer forintot szeretne kapni, annak éves szinten 1,2 millió forint osztalékra van szüksége, ami 4 százalékos éves osztalékhozammal számolva 30 millió forintnyi befektetést igényel. A havi 200 ezer forintos bevétel évi 2,4 millió forintot jelent, ehhez ugyanezzel a hozammal már 60 millió forintnyi befektetés szükséges.
Az osztalékhozam nagysága alapvetően befolyásolja a szükséges tőkét
A számítások jól mutatják, hogy az osztalékhozam mértéke alapvetően meghatározza a szükséges befektetést. A havi 100 ezer forintos bevételhez 4 százalékos hozam mellett 30 millió forint kell, 6 százaléknál viszont már 20 millió forint is elegendő lehet. A magasabb osztalékhozam mögött azonban sokszor nagyobb kockázat áll. Fontos továbbá, hogy a fenti összegek bruttó, azaz adózás előtti osztalékbevételt mutatnak, és a számítás azt feltételezi, hogy a kiválasztott részvények a teljes időszakban megtartják az adott osztalékhozamot, ami a valóságban korántsem garantált, hiszen a vállalatok emelhetik, csökkenthetik, de akár meg is szüntethetik az osztalékfizetést.
Ismert vállalatok osztalékfizetése
Az amerikai tőzsdén számos olyan nagyvállalat fizet osztalékot, amelyek termékeit vagy szolgáltatásait a mindennapokból is ismerjük, például a Coca-Cola, a McDonald’s, a Johnson & Johnson, a Microsoft vagy az Apple. A magyar piacon az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom mellett a Zwack részvényei is szóba jöhetnek az osztalékfizető cégek között. Az osztalékból származó bevétel megértéséhez érdemes megnézni, hogy egy vállalat mekkora összeget fizet részvényenként, és az aktuális árfolyamhoz képest ez milyen hozamot jelent. Ha például egy részvény éves osztaléka 4 dollár, az árfolyama pedig 100 dollár, akkor az osztalékhozam 4 százalék. Ez jó kiindulópont az összehasonlításhoz, de önmagában még nem mondja meg, melyik részvény a jobb választás, ehhez a vállalat működésének stabilitását és az osztalék hosszú távú fenntarthatóságát is érdemes vizsgálni.
Az osztalékhozam nem állandó érték
Az osztalékhozam a részvény árfolyamának változásával együtt módosul. Ha egy részvényért 10 ezer forintot kell fizetni, és a vállalat évente 500 forint osztalékot fizet utána, akkor az osztalékhozam 5 százalék. Ha viszont a részvény árfolyama 8 ezer forintra esik, miközben az osztalék összege változatlan marad, a hozam már 6,25 százalékra emelkedik. A magasabb osztalékhozam tehát nem mindig jelent nagyobb kifizetést, előfordulhat, hogy csak a részvény árfolyama esett vissza.
Mikor érkezik meg az osztalék?
Aki havi osztalékbevételben gondolkodik, annak arra is figyelnie kell, hogy nem minden vállalat ugyanakkor és ugyanolyan gyakran fizet. Az amerikai cégek közül sok negyedévente utalja az osztalékot, míg a magyar vállalatoknál jellemzőbb az évi egyszeri kifizetés, de vannak olyan cégek és befektetési alapok is, amelyek havonta fizetnek. A havi 100 ezer forintos osztalékbevétel így nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden hónapban pontosan ennyi pénz érkezik a számlára, hanem az éves osztalékbevétel havi átlagát mutatja.
Vigyázni kell a magas osztalékhozammal
Egy 6-8 százalékos osztalékhozamot kínáló részvény láttán könnyű elcsábulni, érdemes azonban utánanézni, miért ilyen magas a hozam. Előfordulhat, hogy a részvény árfolyama jelentősen esett, és emiatt nőtt meg az osztalékhozam, ami akár arra is utalhat, hogy a piac problémákat lát a vállalat működésében, és a jövőben az osztalék csökkentésére számít. Az osztalék nem jelent automatikus nyereséget: hiába érkezik rendszeresen kifizetés, ha közben a részvény árfolyama nagyobb mértékben esik, a befektetés összességében veszteséges lehet. Érdemes azt is megvizsgálni, mennyire nyereséges a cég, mekkora adósságot görget maga előtt, és az elmúlt években hogyan változott az osztaléka. Az sem jó ötlet, ha minden megtakarítás egyetlen vállalat részvényeibe kerül, a több különböző cég és ágazat közötti megosztás mérsékelheti annak kockázatát, hogy egyetlen vállalat problémája az egész befektetést érintse.
Mennyi marad az osztalékból?
A bruttó osztalékból adózni is kell. Magyar részvények után főszabály szerint 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, szochót viszont a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények osztaléka után nem kell fizetni. Az amerikai részvényeknél más a helyzet: a kettős adóztatási egyezmény megszűnése miatt az Egyesült Államok főszabály szerint 30 százalék forrásadót von le, emellett Magyarországon is felmerülhet további adófizetési kötelezettség. A ténylegesen megmaradó összeg tehát attól is függ, melyik ország részvényébe fektet valaki, és milyen adózási szabályok vonatkoznak rá.
