Hirtelen ütést kapott a forint, de az igazi feketeleves még csak most jöhet
A reggeli stabilitás után gyengülésnek indult a forint kedden, dél körül már 363 forint fölé emelkedett az euró árfolyama. A magyar inflációs adat alig mozgatta meg a piacot, az amerikai és európai jegybanki szigorításra utaló nyilatkozatok után azonban nyomás alá került a hazai deviza. Délután az amerikai inflációs jelentés hozhat újabb heves árfolyammozgásokat.
Kedd dél körül már több mint 363 forintot kellett fizetni egy euróért, miután reggel még 362–362,3 között mozgott a jegyzés. A dollárral szemben is elfogyott a forint délelőtti ereje, az amerikai deviza árfolyama a korábbi, 322 forint alatti szintről késő délelőttre 323,15-ig emelkedett.
A fordulatot Christopher Waller Fed-kormányzó londoni beszéde hozta el. A jegybankár decemberi kamatemelést sürgető kijelentései után az euró 1,1250 dollárról 1,1231 közelébe gyengült, az euró-forint árfolyam pedig 362,1-ről előbb 362,6 közelébe ugrott, és rövid időre a 362,8-at is elérte. A forint gyengülése később folytatódott. Az európai kamatkilátások is előtérbe kerültek: Philip Lane, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza ugyancsak decemberi szigorítás lehetőségére utalt.
A keddi irányváltás a hétfői jelentős forinterősödést követte. A magyar devizát akkor a javuló nemzetközi befektetői hangulat és a csökkenő olajárak is segítették.
Nagyobb kamatemelést sem zár ki Waller
Waller szerint a Federal Reserve-nek végre kell hajtania a korábban kilátásba helyezett szigorítást, különben saját hitelességét veszélyezteti. Még a vártnál kedvezőbb októberi inflációs adat esetén is támogatna egy 25 bázispontos decemberi kamatemelést. Ha azonban a havi maginfláció 0,3 százalék körül vagy afelett alakul, szerinte akár 50 bázispontos, vagyis fél százalékpontos emelést is komolyan meg kell fontolni. A maginfláció a változékonyabb árú tételek kiszűrésével segít megítélni a tartósabb inflációs folyamatokat.
A Fed októberben változatlanul hagyta a kamatszintet, hogy több információt gyűjtsön a gazdaság és az infláció alakulásáról. Waller ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a megígért lépések elmaradása mérsékelheti a befektetők kamatvárakozásait, csökkentheti a hozamokat, és ezzel a jegybank szándékával ellentétesen lazíthatja a pénzügyi feltételeket. A délelőtti piaci árazások több mint 80 százalékos esélyt jeleztek egy 25 bázispontos decemberi emelésre, a nagyobb lépés lehetőségével viszont még nem számoltak a befektetők. A következő amerikai kamatdöntő ülést december 8–9-én tartják.
Gyorsult a magyar infláció, de nem okozott érdemi meglepetést
Magyarországon a szeptemberi 1,6 százalékról októberben 2 százalékra emelkedett az éves infláció, ami április óta a legmagasabb érték. Az adat kissé meghaladta az elemzői előrejelzések 1,9 százalékos átlagát, de lényegében megfelelt a várakozásoknak. A maginfláció 2,1 százalékra nőtt.
A gyorsulásban elsősorban az üzemanyagok és a szolgáltatások drágulása játszott szerepet. Az üzemanyagok egy hónap alatt 3 százalékkal, éves összevetésben 11,3 százalékkal kerültek többe, míg a szolgáltatások ára egy év alatt 5,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek havi szinten mindössze 0,2 százalékkal drágultak, éves alapon pedig 1,1 százalékkal olcsóbbak voltak.
Az adatok továbbra sem mutatnak általánosan erős árnyomást, az infláció pedig elmarad a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos céljától. Ez önmagában teret adhatna az 5,5 százalékos alapkamat további csökkentésének, a közel-keleti feszültségek és a tartós energiaár-emelkedés veszélye azonban óvatosságot indokolhat.
Délután újabb próba várhat a forintra
A nap következő fontos eseménye a délután fél háromkor megjelenő amerikai inflációs jelentés. Az elemzők 3,9 százalékos éves inflációt és 2,8 százalékos maginflációt várnak. A vártnál magasabb adat erősítheti az amerikai kamatemelési várakozásokat, különösen Waller nyilatkozata után. Ez újabb lendületet adhat a dollárnak, és további nyomást helyezhet a forintra.
Francia jelöltet szeretnének az EKB kulcspozíciójára
Az európai jegybanki hírek között személyi kérdések is megjelentek. Emmanuel Moulin, a francia jegybank elnöke szerint indokolt lenne, hogy Philip Lane távozása után francia szakember kapja meg az EKB vezető közgazdászi tisztségét. Moulin arra hivatkozott, hogy ezt a posztot az intézmény fennállása óta még nem töltötte be francia állampolgár. Hozzátette, hogy Franciaországnak több felkészült jelöltje van, köztük női szakemberek is.
