Komoly csapda a Nők 40 nyugdíjkedvezménynél: sokan csak az első nyugdíjutalásnál szembesülnek vele
A Nők 40 nyugdíjkedvezmény bizonyos gyermekneveléssel töltött időszakokat beszámít a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időbe, azt azonban nem kompenzálja, hogy a nők naponta átlagosan 75 perccel több fizetetlen háztartási munkát végeznek – mondta Gyurkó Helga területfejlesztési közgazdász, fejlesztési szakember, auditor, aki a Láthatatlan teher című kiadványában foglalkozik a témával.
A szakember szerint a rendszer nem téríti meg azt a keresetet, amelyet a nők a láthatatlan munka ideje alatt megszerezhettek volna, és azt a későbbi bérnövekedést sem, amelyből a hosszabb kiesés, a rövidebb munkaidő vagy a visszafogottabb karrier miatt kimaradtak. A nyugdíj összege az elismert szolgálati idő mellett a korábbi keresetektől is függ, ezért a gyermekvállalás alatt kialakuló kereseti hátrány a nyugdíjban is tovább élhet.
A láthatatlan munka három típusa
A láthatatlan munka gyűjtőfogalom: minden olyan fizetetlen feladat ide tartozik, amely nélkül egy háztartás vagy egy család nem tudna működni, mégsem számítjuk valódi munkának. Része a fizikai munka – főzés, mosás, takarítás, bevásárlás, gyermekgondozás –, a kognitív vagy mentális munka, valamint az érzelmi munka, például a családtagok megnyugtatása és a konfliktusok kezelése.
A mentális munka nagyságát nehéz percekben mérni, mert sokszor más tevékenység közben zajlik. A saját adatfelvételében a szervezési és észben tartási teher ötfokú skálán mért átlaga 4,27 volt; a 176 válaszadóból 147 fő jelölt 4-es vagy 5-ös értéket. A párkapcsolatban, gyermekkel élők 86 százaléka érezte úgy, hogy a családi szervezés nagyobb része rá jut.
A gyermekvállalás fordulópont
A munkamegosztást egyszerre alakítja a két fél munkaideje, keresete, időbeli rugalmassága, otthonról hozott mintája és az, hogy ki rendelkezik nagyobb gyakorlattal az adott feladatban. A legnagyobb különbség a rendszeresen ismétlődő, időhöz kötött feladatoknál látható, amelyeket nehezebb későbbre tolni, ezért annak a napirendjét szabdalják fel, aki felel értük.
A gyermekvállalás gyakran fordulóponttá válik: sok pár a gyermek megszületése előtt viszonylag egyenlően működik, majd az első hónapokban több feladat kerül az anyához, és az átmeneti felosztás idővel tartós családi megszokássá válik. Egy magyar kutatási eredmény szerint az anyák munkajövedelme hat évvel az első gyermek megszületése után 31 százalékkal marad el attól a becsült szinttől, amelyet gyermekvállalás nélkül elérhettek volna.
Csökkenő különbség, tartós teher
15 év alatt 105 percről 75 percre csökkent a házimunkával töltött idő nemek közötti különbsége, ami harminc perces, mintegy 29 százalékos elmozdulás. A férfiak több időt fordítanak főzésre, terítésre és tálalásra, valamint takarításra és rendrakásra, a nőknél viszont nem ezeknél a tevékenységeknél csökkent az időráfordítás. A legnagyobb csökkenés a mosogatásnál, valamint a mosásnál és vasalásnál történt.
Összességében nem végzünk kevesebb házimunkát: a 15 és 74 év közötti lakosság napi átlaga 133 percről 137 percre nőtt. A napi 75 perces különbség egy harmincnapos hónapban 37,5 órát, egy év alatt több mint 456 órát, azaz mintegy 57 darab nyolcórás munkanapot jelent.
Készenlét és kimerültség
A tartós készenlét megnehezítheti a pszichés leválást és a regenerációt. A válaszadók 78,4 százaléka jelölt meg gyakori fáradtságot vagy kimerültséget, 63,6 százalék kevesebb türelemről, 56,8 százalék az önmagára fordítható idő vagy energia hiányáról számolt be. Az alvásra gyakorolt hatást 44,3 százalék, a kikapcsolási nehézséget 42,6 százalék, a koncentrációs nehézséget 33 százalék jelölte meg.
A home office önmagában nem oldja meg a munkamegosztást: csökkentheti az utazási időt, de azzal a veszéllyel járhat, hogy az otthon dolgozó ember válik a család alapértelmezett ügyintézőjévé. A részmunkaidő akkor támogató, ha önkéntes, kiszámítható, tisztességes órabérrel jár, és a munkavállaló hozzáfér a képzésekhez és az előléptetéshez; csapdává akkor válhat, ha a dolgozó kevesebb fizetésért ugyanannyi feladatot kap.
Felelősségi körök átadása
A családokban a legfontosabb változás a feladatok helyett a felelősségi körök megosztása lenne. Teljes felelősségi kör átadásakor ugyanaz az ember veszi észre a szükségletet, tervezi meg a megoldást, végzi el a feladatot és követi az eredményt – ilyen kör lehet az iskolai ügyintézés, az étkezés, a ruhák kezelése vagy az egészségügyi időpontok szervezése. Érdemes időnként közösen áttekinteni, melyik fél fejében hány ilyen terület fut.
A munkahelyek kiszámítható rugalmassággal, következmények nélkül használható home office-szal és visszatérési programokkal tudnak segíteni. Állami szinten a hozzáférhető gyermekellátás, az idősgondozási szolgáltatások, a megfelelően fizetett és apáknak fenntartott szabadság, valamint a jó minőségű rugalmas foglalkoztatás teremthet nagyobb választási lehetőséget.
