Elkészült az első magyar Nemzeti Rugalmassági Jelentés
Elkészült az első magyar Nemzeti Rugalmassági Jelentés, amely a hazai villamosenergia-rendszer rugalmassági igényeit és a rugalmasság kiaknázása előtt álló lehetséges piaci akadályokat elemzi. A dokumentumot a Mavir vezetésével, a MEKH és az elosztói engedélyesek részvételével dolgozták ki, a MEKH október 8-án hagyta jóvá.
A villamosenergia-rendszer rugalmassága azt a képességet jelenti, amellyel a rendszer gyorsan alkalmazkodik a termelés és a fogyasztás hirtelen változásaihoz. A stabilitáshoz a keresletnek és a kínálatnak minden másodpercben egyensúlyban kell lennie. Ezt akkumulátoros tárolók, erőművi tartalékok, fogyasztó oldali válasz (DSR), P2X technológiák, valamint határkeresztező kapacitások segíthetik. A P2X olyan eljárás, amely a többlet villamos energiát zöld gázokká, folyékony üzemanyagokká vagy alapanyagokká alakítja.
Az elemzés 5-10 éves időtávon, a 2030-as és 2035-ös sarokévre vonatkozóan veti össze a rugalmassági igényeket és képességeket, és vizsgálja a hálózati rugalmasság aspektusait is. Az eredmények alapján indokolt esetben a Nemzeti Energia- és Klímaterv részeként nem fosszilis rugalmassági célszámok is meghatározhatók.
A prognózisok jelentős naperőművi (14 GW) és szélerőművi (1,6 GW) felfutással számolnak a fogyasztás növekedése mellett, középtávon három új kombinált ciklusú gázerőmű létesítésével, hosszú távon Paks II. üzembelépésével, valamint közel 500 MW fogyasztói rugalmasság és 1600 MW ipari villamosenergia-tároló megjelenésével.
A jelentés szerint a megújulók integrációja miatti rugalmassági hiány nem azonosítható, a NEKT szerinti célok minden vizsgálati évben teljesülnek. A maradó terhelés órás változékonyságának kezelésére fel-irányban azonban nem lesz elegendő eszköz az import konzervatívabb figyelembevétele mellett: hiányok a reggeli és esti csúcsban, a naperőművi termelés kiesése esetén pedig napközben is várhatók. Le-irányban a helyzet jobb, de így is elégtelen; az export csökkenti a hiányos időszakokat, de nem tünteti el azokat. A másnapi és valós idő közötti időtávon fel-irányban szintén nincs elegendő eszköz, a nagy hiányok valószínűsége azonban alacsony, és a határkeresztező képességek jelentősen mérséklik a kockázatot.
Átviteli hálózati rugalmassági igényt a jelentés sem le-, sem fel-irányban nem azonosított. Az elosztóhálózatnál a korlátozható naperőműves termelés visszafogása elenyésző arányú kiesést okoz: a közel 1,4 GW beépített teljesítményű termelő várható korlátozása 43 GWh körüli, ami nem haladja meg a potenciális hazai PV-termelés 0,25%-át vagy a prognosztizált fogyasztás 0,07%-át. A piaci alapú rugalmassági szolgáltatások még pilot fázisban vannak, ezért közép- és hosszú távú igénybevételük egyelőre nem becsülhető megalapozottan.
A jelentés fő üzenete, hogy a jogszabályi és szabályzati környezet új belépőkre, kis szereplőkre és a fogyasztók aktív részvételére vonatkozó felülvizsgálata szükséges, de nem elégséges a rugalmasság kiaknázásához; a lehetőség mellett az ösztönzöttség megteremtése is kell, célzott edukációval és a technológiai feltételek támogatásával. A rendszer fel-irányú rugalmasságának kielégítése kockázatos, a hiányok jellege alapján az árérzékeny fogyasztók és a tisztán piaci alapon működő tárolók is tudják támogatni a rendszert, a piaci alapú működés és a tárolási kapacitás növelése pedig javíthatja a rugalmasságot.
