Kevesebb talajművelés, magasabb hozam – HORSCH vetési kísérlet Beleden
Az AXIÁL Kft. beledi vetési kísérletében a HORSCH gépei többféle művelési rendszerben is eredményesen teljesítettek. A 25 cm sortávolságú Avatar direktvetőgéppel végzett kísérlet célja az volt, hogy megmutassa: kevesebb talajműveléssel, mérsékelt vetőmagnorma mellett is elérhetők magas terméshozamok.
A kísérlet során a mélyműveléstől a sekély tárcsázáson át egészen a direktvetésig (No-Till) terjedő rendszereket vizsgálták, és a HORSCH gépláncokkal 6,44 és 8,96 t/ha közötti terméshozamokat értek el. Az őszi kalászosok kezdeti fejlődésének támogatására a vetéssel egy menetben, a vetőgép műtrágyaadagoló berendezésével végeztek startertrágyázást: 60 kg/ha DAP (18-46) műtrágyát juttattak ki célzottan és lokálisan a magágyba. A mag mellé helyezett, könnyen felvehető foszfor közvetlenül a csírázó növény rendelkezésére áll, ami különösen a kezdeti hűvös időszakokban fontos, amikor a talajból történő passzív foszforfelvétel korlátozott. A hatóanyag-kombinációban jelen lévő ammónium-nitrogén szinergista módon fokozza a foszfor felvételét, ezzel biztosítva az állomány optimális őszi habitusát és fagyállóságát.
A kísérlet legjobb eredményét a HORSCH Avatar vetőgép érte el, amely szinte minden művelési rendszerben a legmagasabb hozamokat produkálta. A rekorderedményt No-Till művelésben, HORSCH Avatar segítségével érték el hibrid búzában 110 kg/ha vetőmagnormával: a terméshozam elérte a 8,96 t/ha-t. A direktvetéses technológiában az Avatar kivétel nélkül kiemelkedő és stabil eredményeket (8,07–8,96 t/ha) adott mind a hagyományos, mind a hibrid búzafajtáknál. Ennek agronómiai hátterében a HORSCH Avatar SingleDisc egytárcsás csoroszlyarendszere áll, amely bolygatatlan talajon is ideális csoroszlyanyomást, pontos vetési mélységet és megfelelő magárok-lezárást biztosít, miközben a vetéssel egy menetben lehelyezett starter műtrágya közvetlenül a mag zónájába kerülve pozitívan hat a korai fejlődésre és a bokrosodásra.
A csökkentett vetőmagnorma és a pontos maglehelyezés előnye is megmutatkozott. Mind a HORSCH Tiger MT nehézkultivátorral, mind a HORSCH Joker rövidtárcsával előkészített területeken megfigyelhető volt, hogy a mérsékelt magdózisok sok esetben felülmúlták a magasabb normákat. A Tiger MT és Pronto 6 DC kombinációnál a 150 kg/ha-os vetőmagnorma 7,44 t/ha terméshozamot adott, szemben a 200 kg/ha-os norma 6,44 t/ha-os eredményével, mivel a mélyen átmunkált talajon a szellősebb, optimalizált állomány jobban tudta hasznosítani a tápanyagokat, a fényt és a nedvességet.
A sekélyművelésű területeken még inkább megmutatkozott a HORSCH Avatar technológiai fölénye. Míg a HORSCH Joker tárcsa és a HORSCH Pronto 6 DC párosítása a hagyományos búzánál 7,00–7,78 t/ha közötti hozamot ért el, addig ugyanezen Joker által előkészített magágyban a HORSCH Avatar 7,85 t/ha-os hozamot ért el hibrid búzában, mindössze 90 kg/ha-os vetőmagnorma mellett. Ez jól szemlélteti, hogy a HORSCH Avatar által biztosított pontos tőtávolság- és mélységtartás miként teszi lehetővé az egyedi bokrosodási potenciál maximális kiaknázását és a vetőmag megtakarítását művelt talajon is.
A kísérlet összegzése szerint a HORSCH Avatar technológia főbb előnyei: a pontos maglehelyezésnek és a szellősebb állománynak köszönhetően alacsonyabb magnormával (akár 90–110 kg/ha hibrid, és 150 kg/ha hagyományos búzánál) is rekordközeli hozamok érhetők el, ami jelentős megtakarítást biztosít az inputanyag-költségekben; a műtrágya direkt mag mellé vagy alá helyezése nem igényel külön menetet, ami megspórolja a menetszámot és az üzemanyagot; a starter műtrágya közvetlenül a gyökérzónában fejti ki hatását, ami pozitívan hat a korai fejlődésre, a gyökérképződésre és a bokrosodásra; a SingleDisc egytárcsás csoroszlyarendszer és a nagy csoroszlyanyomás stabil vetési mélységet és megfelelő magárok-lezárást szavatol, ami egyenletes kelést eredményez; a művelési menetek elhagyásával (No-Till) csökken az üzemanyag-felhasználás és a gépi munkaóra, miközben a bolygatatlan talajban megőrződik a talajnedvesség.
A technológia ugyanakkor komplex rendszerszemléletet igényel: a direktvetés hosszú távú sikeréhez a talajt előzetesen alkalmassá kell tenni, vagyis elengedhetetlen a meglévő talajtömörödések megszüntetése, a szakszerű tápanyagellátás, valamint a takarónövényes rendszerek (zöldtrágyázás) integrálása a talajszerkezet és a biológiai élet javítása érdekében.
