Erősen felhős, borult idő várható hétfőn
Általában erősen felhős vagy borult lesz az ég a mai, hétfői (2026. november 2.) napon, ugyanakkor az északi, északkeleti tájakon vékonyabb, szakadozottabb lesz a felhőzet – derül ki az országos középtávú előrejelzésből.
Többfelé várható ismétlődő jelleggel gyenge eső. Az északi, északkeleti szelet többfelé kísérik élénk, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, illetve a Bükk és a Zempléni-hegység tágabb térségében erős lökések.
A hőmérséklet kora délután 6 és 14, késő este 4 és 9 fok között valószínű.
Fronthatás nem terheli a szervezetet
Az orvosmeteorológiai tájékoztató szerint fronthatás nem terheli az időjárásra érzékenyek szervezetét.
Kedden is többnyire borult marad az ég
A következő napon, 2026. november 3-án, kedden nagyrészt erősen felhős vagy borult idő valószínű, de az északi, északkeleti harmadban akár hosszabb időre is szakadozottá válhat a felhőtakaró.
Délen és nyugaton még helyenként eshet gyengén, másutt reggelre jórészt megszűnik a csapadék. Az északi, északkeleti szelet a Nyugat-Dunántúlon és északkeleten több helyen erős lökések kísérik.
A hajnali 2–7 fokról kora délutánra 8 és 14 fok közé emelkedik a hőmérséklet.
Egyre súlyosabb a talajvízszint csökkenése
A folyók szabályozása, a vízelvezetésre épülő gazdálkodás, a nedvességpazarló növénytermesztési technológiák és a klímaváltozás együttesen vezetett oda, hogy Magyarországon különösen súlyossá vált a talajvízszint csökkenése. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint a megoldás a víz helyben tartásában, a mezőgazdasági technológiák átalakításában és a gazdálkodói szemléletváltásban rejlik.
Csökkent az őszi búza vetésterülete
Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,72 millió hektár, melynek október 8-ig a 43,9 százalékán már megtörtént a talaj-előkészítés. A tavaszi vetésű növények tervezett területe 1,38 millió hektár, ahol a talaj-előkészítési munkák 1,8 százalékon álltak a jelentés időpontjában. Az őszi gabonafélék vetését 1,59 millió hektáron tervezik, és 187,7 ezer hektáron, a tervezett terület 11,8 százalékán végeztek a vetéssel a jelentés időpontjáig. Az őszi búza vetésterülete idén csökkent a tavalyi évhez képest, a gazdák azonban még mindig 1 millió hektáron terveznek foglalkozni ezzel a kultúrával.
A kiemelt zöldségfélék nagy részének betakarítása a végéhez közeledik, a termésátlagok tekintetében – a vöröshagyma és a zöldpaprika kivételével – mindenhol csökkenés tapasztalható. Az őszi betakarítású gyümölcsök közül a szőlő és a szilva szedése mutatta a legmagasabb készültségi fokot, 97 százalék felett állt a jelentés időpontjában. A téli alma szedése 73,2 százalékon állt, a termésátlag (6,1 tonna/hektár) pedig az előző évi mennyiség háromnegyedére csökkent.
A szárazodás a vidrákra is nyomást gyakorol
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem az élővilág, így a vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik. A vidráknak egyre nehezebb körülmények között kell megtalálniuk a táplálékot és felnevelniük utódaikat. Magyarországon a vidra széles körben elterjedt, és a hazai állomány országos szinten kedvező helyzetben van, a tartós aszály és az élőhelyek átalakulása azonban egyre komolyabb kihívásokat jelent a faj számára. A vízhiány nemcsak a táplálékforrásokat csökkenti, hanem az állatok mozgását, szaporodását és túlélési esélyeit is befolyásolja. Bár a pontos állománynagyságról kevés megbízható adat áll rendelkezésre, egyes, szárazodással különösen sújtott térségekben már kimutatható visszaesés. Az idei száraz időszakban a kutatók a ragadozók támadására visszavezethető sérüléseket is mutató vidratetemek arányának növekedését tapasztalták.
