Teljesen átalakul a magyar adórendszer 2027-től
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat nem egyszerű adóemeléseket és adócsökkentéseket tartalmaz, hanem a közterhek teljes átrendezését indítja el. Az államháztartás közhatalmi bevételei 7,7 százalékkal, 34 360 milliárd forintra nőnének, ami gyorsabb a gazdaság várható, 5,9 százalékos nominális bővülésénél. A bevételek GDP-arányos súlya így 34,6 százalékról 35,2 százalékra emelkedne.
Alacsonyabb keresetűeknél csökken, magasabb jövedelmeknél nő a teher
A személyi jövedelemadóból az adócsökkentés ellenére sem kevesebb, hanem valamivel több bevétellel számol a kormány: a 2026-os 4996,9 milliárd forint után 2027-ben 5042,8 milliárd forint folyhatna be, ami 0,9 százalékos emelkedés. Ezt elsősorban a várható béremelések magyarázzák, miközben a foglalkoztatás bővülésével nem számolnak.
Az új adójóváírás a minimálbérig 15 százalékról 9 százalékra csökkentené a tényleges szja-terhelést, a minimálbér felett a jóváírás fokozatosan eltűnik, annak kétszeresénél teljesen megszűnik. A kedvezmény 2–2,5 millió munkavállalót érinthet, évente mintegy 250 milliárd forintot hagyva náluk. Az anyák adómentességének egymillió forintos jövedelmi korlátozása 45 milliárd forint többletet hozhat, a kétgyermekes anyák mentessége pedig 2027-től nem terjed ki újabb korosztályokra.
Nagyobb ugrás a vállalatoknál
A társasági adóból 1009,2 milliárd forint után 1431,6 milliárdot várnak, ami 42 százalékos növekedés. Az 500 millió eurós árbevételt elérő nagyvállalatok kulcsa 9 százalékról 15 százalékra emelkedne, effektív terhük 6–7 százalékról 11 százalék fölé nőhet. Az innovációs járulék 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedne, a kiskereskedelmi adóból 27,3 százalékkal több, 335,7 milliárd forint folyna be.
Vagyonadó, kata és reklámadó
Az új vagyonadótól 200 milliárd forintot várnak: az egymilliárd forint feletti nettó vagyonokra 1 százalékos, a 100 milliárd feletti részre 1,5 százalékos kulcs vonatkozna, mintegy 15 ezer adózóval számolva. A kata-bevétel 75 milliárdról 238 milliárdra nőne, miközben a reformot a költségvetés költségvetés-semlegesnek nevezi. A reklámadó 14 milliárd forintot hozhat, az 500 millió forint feletti reklámbevételre sávos, 2,5–7,5 százalékos kulccsal.
Az adóintézkedések önmagukban nem rendezik a hiányt
Az áfabevétel 8668,4 milliárdról 9159,9 milliárdra, a jövedéki adóé 1576,4 milliárdról 1592,5 milliárdra emelkedne. Az új adóintézkedések nettó hatása 665 milliárd forint lehet, ami a tervezett GDP mintegy 0,7 százaléka. A 2026-os 7,5 százalékos GDP-arányos hiányt 2027-ben 4,9 százalékra csökkentenék, de a javulás nagyobb része a kiadások visszafogásából és az egyszeri kiadások kifutásából származna.