Élesebb hangvétel helyett visszafogottabb kommunikációt kérnek az európai NATO-szövetségesektől
Az amerikai védelmi minisztérium arra kérte több európai NATO-szövetségesét, köztük a balti államokat, hogy az orosz fenyegetéssel kapcsolatban visszafogottabb nyilatkozatokat tegyenek. A Pentagon érvelése szerint egyes európai vezetők éles retorikája aláássa a kontinens biztonságát.
A kérés egybeesik azzal az újabb amerikai törekvéssel, amely tárgyalásos úton zárná le az ötödik éve tartó ukrajnai háborút. A békekezdeményezés részeként az Egyesült Államok a szankciók enyhítését és esetleges üzleti megállapodásokat helyezett kilátásba Oroszország számára, miközben Ukrajnára nyomást gyakorol az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadások leállítása érdekében.
A balti államok is megkapták az üzenetet
A kétoldálú találkozókon megfogalmazott, szívélyes hangvételű üzeneteket Litvánia, Lettország és Észtország is megkapta. A figyelmeztetések átadásában kulcsszerepet játszott Elbridge Colby, a Pentagon védelempolitikai államtitkára.
Az amerikaiak különösen azokat az európai kijelentéseket kifogásolták, amelyek szerint az ukrajnai fronton elakadt Oroszország sarokba szorult, és emiatt egyre kétségbeesettebb lépésekre szánja el magát. Colby egy balti tisztviselőnek úgy fogalmazott, hogy kerülni kell az oroszok „piszkálását”, és károsnak nevezte a Moszkvát „sarokba szorított patkányhoz” hasonlító retorikát. Kristen Michal észt miniszterelnök szeptember végén pontosan ezzel a kifejezéssel illette Vlagyimir Putyint az európai szabotázsakciókra utalva. Egy másik találkozón a Pentagon kifejezetten mértéktartó kommunikációra kérte az észt delegációt, hangsúlyozva, hogy az amerikai segítség továbbra is adott, csupán nem kell „zajt csapni”.
Vita a nyilvános kommunikációról
A háttérbeszélgetések rávilágítanak a NATO-n belüli vitára is arról, miként érdemes a nyilvánosság előtt kezelni az orosz fenyegetést. Egyes nyugati tisztviselők szerint a veszély folyamatos hangsúlyozása a félelemkeltésre törekvő Kreml malmára hajtja a vizet, míg mások úgy vélik, a kormányoknak őszintének kell lenniük a választóikkal a védelmi áldozatvállalás szükségességéről.
Egy európai tisztviselő ugyanakkor értetlenül állt a Pentagon tanácsa előtt, mivel a balti hírszerző szolgálatok az elmúlt hónapokban éppenséggel következetesen igyekeztek kisebbíteni annak az esélyét, hogy Oroszország próbára tenné a NATO kollektív védelemről szóló klauzuláját.
Fokozódó szabotázsakciók
Az amerikai óvatosságra intés olyan időszakban érkezett, amikor a nyugati hírszerzés szerint Moszkva fokozza a szövetséges országok elleni, nehezen rábizonyítható szabotázsakcióit. Németországban a közelmúltban vettek őrizetbe két belarusz állampolgárt, akik a gyanú szerint kritikus infrastruktúrát akartak felgyújtani Nürnberg környékén, szeptemberben pedig a lipcsei repülőtér elleni dróntámadás kísérletéért tették felelőssé Oroszországot. Moszkva mindkét vádat tagadja.
A diplomáciai súrlódásokat fokozza, hogy sok európai vezető a Kreml további gazdasági elszigetelését szorgalmazza az amerikaiak által lebegtetett üzleti nyitás helyett.
Az amerikai csapatjelenlét felülvizsgálata
A Pentagon – Colby vezetésével – jelenleg is felülvizsgálja az európai amerikai csapatjelenlétet. Ez a folyamat az amerikai erők jelentős kivonásához vezethet a kontinensről, mivel Washington a Közel-Keletre, Latin-Amerikára és Kelet-Ázsiára kíván összpontosítani, így elvárja, hogy az európai NATO-tagok nagyobb felelősséget vállaljanak saját védelmükért.
A Pentagon, a NATO, valamint a három balti állam védelmi minisztériuma nem kívánta hivatalosan kommentálni a zárt ajtók mögött elhangzottakat.
