Már működik az átlagsebesség-mérő rendszer, de bírságot még nem lehet kiszabni
Bár a hatályos jogszabályok egyelőre nem teszik lehetővé a bírságolást, már javában zajlik az átlagsebességet mérő kamerarendszerek tesztelése a magyar autópályákon. A próbaüzem során kirívó gyorshajtásokat is rögzítettek, ezért a szaktárca a lakosság többségének támogatásával a szankcionálás jogi feltételeinek megteremtését tervezi.
Az M1-es autópályán tíz új, átlagsebesség mérésére is alkalmas, úgynevezett „mosolygós” traffipaxot telepítettek. A mikrohullámú radarral működő, VÉDA-kompatibilis eszközök azonnali visszajelzést adnak a sofőröknek a tempójukról. Ezzel párhuzamosan az M6-os sztrádán, Érd és Himesháza között a már meglévő kamerák segítségével vizsgálták a járművek haladását három hosszabb szakaszon.
A tesztidőszak adatai szerint a kijelölt szakaszokon az autósok egy része kilométereken át fenntartotta a sebességtúllépést. A személyautók több mint 17 százaléka 145 kilométer/órás, míg 6 százalékuk 156 kilométer/órás átlagtempó felett haladt. A legtöbb szabályszegést az éjszakai órákban, hajnali egy és négy között rögzítették.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint a legkirívóbb esetben 214 kilométer/órás átlagsebességet is mértek. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy aki ilyen tempóval halad, az nem egyszerűen siet, hanem tartósan és tudatosan semmibe veszi a szabályokat, amivel másokat is veszélybe sodor.
Magyarországon a sebességellenőrzés jelenleg pontszerű, így a kameráknál pillanatnyilag lelassító autósok könnyen elkerülhetik a felelősségre vonást. Bár a rendszer már rögzíti a folyamatos gyorshajtást, a hatályos jogszabályok értelmében az átlagsebesség-mérés adatai alapján még nem lehet büntetést kiszabni.
A minisztérium ezen az állapoton kíván változtatni, amihez a társadalmi támogatottság is megvan, hiszen egy közlekedésbiztonsági felmérésben a válaszadók több mint 72 százaléka egyetértett az új típusú mérés, illetve a gyorshajtás mértékéhez igazodó szankciók bevezetésével.
