Napi néhány ezer lépés is lassíthatja az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó szellemi hanyatlást
Már napi néhány ezer lépés is összefügghet az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó szellemi hanyatlás lassulásával egy kutatás szerint. A kedvező eredményekhez nem kellett elérni a sokat emlegetett tízezres lépésszámot: az előnyök már napi 3000–5000 lépésnél megjelentek. A vizsgálat ugyanakkor nem bizonyítja, hogy a séta önmagában megelőzi a betegséget.
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, amely a memória, a gondolkodás és idővel a mindennapi önállóság romlásával járhat. A kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak, a kutatók azonban azt is vizsgálják, hogyan befolyásolhatja az életmód a betegséghez kapcsolódó agyi folyamatokat.
Már napi három–ötezer lépésnél látszik a különbség
A 2025-ben a Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint már mérsékelt napi aktivitás mellett is kedvezőbb eredmények mutatkoztak az Alzheimer-kór szempontjából fokozott kockázatú résztvevőknél. A Harvard Aging Brain Study keretében 296, ötven és kilencven év közötti ember adatait elemezték. A résztvevőknek a vizsgálat kezdetén nem volt kimutatható kognitív károsodásuk.
A kutatók lépésszámlálóval mérték a fizikai aktivitásukat, képalkotó vizsgálatokkal pedig az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó fehérjék jelenlétét követték. A résztvevők gondolkodási és emlékezeti teljesítményét évente vizsgálták. A követés legfeljebb tizennégy évig tartott, átlagosan 9,3 évet ölelt fel.
A kedvező összefüggés azoknál jelentkezett, akiknek az agyában a vizsgálat kezdetén magasabb volt az amiloid-béta szintje. A napi 3000–5000 lépést megtevőknél a kutatók átlagosan három évvel későbbre becsülték a kognitív hanyatlást a legkevésbé aktív résztvevőkhöz képest. Az 5000–7500 lépést teljesítő csoportnál körülbelül hét év volt ez a különbség. Ezek csoportszintű, statisztikai becslések, ezért egyénileg nem jelentenek garantáltan ennyi évnyi haladékot.
Lassabb a betegséggel összefüggő fehérje felhalmozódása
A magasabb lépésszám lassabb taufehérje-felhalmozódással is összefüggött. Ennek a fehérjének a kóros felhalmozódása az Alzheimer-kór előrehaladásának egyik fontos jellemzője. A tanulmány szerint az aktivitás és a kedvezőbb kognitív eredmények kapcsolata részben a tau lassabb felhalmozódásán keresztül érvényesülhetett.
Az összefüggés napi 5000–7500 lépés körül ellaposodott: ennél magasabb lépésszám mellett ebben a vizsgálatban nem mutattak ki egyértelmű további előnyt a vizsgált agyi és kognitív mutatókban. Ez nem jelenti azt, hogy a több mozgásnak más egészségi előnye ne lehetne.
A vizsgálat korlátai
A kutatás megfigyeléses vizsgálat volt, ezért az eredményekből nem lehet biztosan megállapítani, hogy önmagában a több séta okozta-e a lassabb hanyatlást. A résztvevők többsége fehér és magasan képzett volt, így az sem egyértelmű, mennyire általánosíthatók az eredmények más társadalmi csoportokra.
A lépésszámláló ráadásul nem adott teljes képet a mozgási szokásokról. Nem mutatta meg részletesen a séta intenzitását vagy a korábbi évek aktivitását, és nem mérte megfelelően az olyan mozgásformákat, mint az úszás vagy a súlyzós edzés. Az eredmények ezért elsősorban arra utalnak, hogy az alacsonyabb aktivitású idősebb embereknél már egy elérhetőbb napi mozgásmennyiségnek is jelentősége lehet.
Az alvás és az általános egészségi állapot is számít
Korábban nyilatkozó szakemberek szerint az agy egészségének megőrzésében a mozgás mellett a megfelelő táplálkozás, az elegendő alvás, valamint a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint kezelése is szerepet játszhat. Az új készségek tanulása és a szellemileg ösztönző tevékenységek ugyancsak részei lehetnek az aktív időskornak.
Ha azonban valakinél visszatérő memóriazavar, a beszélgetések követésének nehézsége, szókeresési probléma vagy a megszokott feladatok elvégzésének romlása jelentkezik, érdemes orvoshoz fordulni. Ezek hátterében többféle ok állhat, amelynek tisztázását a rendszeres séta sem helyettesíti.
